Halálos fenyegetés miatt több helyen leállt a jégkármentesítés

Egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a heol.hu portálnak is eljuttatott közleménye szerint a helyzet mára odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott. A kamarának a legfontosabb a munkavállalók biztonsága, ezért a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállították a jégkármérséklő rendszert. Ebből adódóan számos területen csak részleges lesz a jégkár elleni védekezés, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti - közölte a NAK.

Mint azt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei elnökétől Szendrei Lászlótól megtudta a heol.hu portál, Heves megyét nem érinti ez a jellegű probléma, információi szerint a jégkármérséklő rendszerben dolgozó kollégák fenyegetéseket nem kaptak.

A szakembertől megtudtuk, alaptalanok azok a híresztelések, melyek szerint azért nem esik elég eső, mert a jégkármérséklő berendezések működnek. Heves megyében 44 ilyen állomás látja el feladatát. Ezek a megye minden területén egyenletesen helyezkednek el, a hegyvidékes részektől az alföldi síkig tíz kilométeres távolságra egymástól. A berendezések egyharmada automata, ezeket központilag irányítják, s csak a fennmaradó állomásoknak van helyszíni kezelője.

A jégkárelhárítás egyébként április közepétől szeptember közepéig üzemel, s az a célja, hogy jégeső ne alakuljon ki. A NAK megyei elnöke egyértelműsítette, hogy nem az eső, hanem a jég kialakulását gátolja a levegőbe juttatott ezüst jodid, ami a jégkristályokat köti meg.

– A berendezések a Dunántúlon is ugyanúgy működnek, mint a keleti országrészben – mondta el Szendrei László – és ott nincsen aszály. Így működött ez a rendszer az elmúlt öt évben is, és volt olyan év, amikor túl sok csapadék hullott le – tette hozzá. A szakember kiemelte, most valóban van aszály, azonban tavaly, amikor szintén működtek a berendezések, sok volt a csapadék.

A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, mely nem csak hazánkban, hanem Európa számos más országában rendkívüli csapadékhiányt okoz. Európa déli, délnyugati és nyugati részein – így Olaszországban, Spanyolországban, Dél-Franciaországban – a legsúlyosabb a probléma, de Lengyelország, Szlovákia és Magyarország keleti része, illetve Románia és Ukrajna is aszály sújtotta terület.

A jégkármérséklő rendszer bizonyította létjogosultságát az elmúlt évek kárbejelentései alapján. 2021-ben a gazdálkodók országos szinten 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, míg a rendszer működése előtt, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a termelők. Az agrárgazdasági kamara számításai szerint a rendszer működtetésével évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg.