Másfél millió forintba került egy hektár termőföld Hevesben

Tavaly 19 százalékkal kevesebb tranzakció keretében 21 százalékkal kisebb termőföldterület cserélt gazdát, mint 2021-ben, elemezte a helyzetet az OTP Termőföld Értéktérkép. Mint írták, az árak emelkedése viszont továbbra is töretlen, így a tavalyi 3,2 százalékos árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2022-re összességében már átlagosan 3,2-szeresére növelte árát (ez meghaladta a lakóingatlanok két és fél szeres drágulását). Az idén júniusban indult állami földárverések – 22 ezer hektárt vernek dobra –, illetve az erőteljes inflációs környezet tovább élénkítheti a termőföld-forgalmat, ami még magasabb szintekre hajthatja az árakat. Közép- és hosszabb távon pedig a generációváltás miatti földforgalom erősödése várható.

A termőföld immár évtizedes távlatban töretlen áremelkedésének főbb okai a növénytermesztés átlagosnál magasabb jövedelmezősége, az ágazathoz kapcsolódó támogatások nagysága, valamint a termőföld legalább öt éves haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentessége.

Hajszállal kétmillió forint alatt a termőföldek országos átlagos hektárára. Tovább szűkül az árkülönbség az olcsó és a drága térségek között. Járási szinten az egy évvel korábbi hétszereshez képest tavaly alig 5,7-szeresre csökkent az eltérés, az Ózdi volt a legolcsóbb 770 ezer forinttal, a Balatonfüredi járás a legdrágább 4,415 millió forinttal azok közül, ahonnan volt elegendő adat. A legolcsóbbak közt vannak az észak-kelet magyarországi tájak, a legdrágábbak közt néhány alföldi (Békés, Hajdú-Bihar), észak-nyugat dunántúli és Balaton-környéki, főleg Balaton-felvidéki térség. 

Az országos 1,994 millió forintos átlagos hektárárat legjobban az Egri járás közelíti meg. Az 1,8-2,1 millió forint közötti átlagárú járások közé tartozott az Egri és a Hatvani, az 1,5-1,8 millió közöttibe a Gyöngyösi, a többi hevesi járásban pedig másfél millió forint alatt maradt az átlagár. A Heves vármegyei átlag 1,55 millió forint körül alakult, amellyel a sor végéről a negyedik a megye. A legdrágább vármegye 2022-ben Győr-Moson-Sopron volt, 2,51 millió forintos hektárárral, s még Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Fejér lépi át a 2,4 milliós szintet. A termőföld árak országos szintű emelkedő üteme két évtizede töretlen. Az elmúlt egy évre szűkítve a legjobban, 13 százalékkal Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt az átlagos termőföld hektárár, míg Heves vármegye az ötödik volt a drágulást tekintve a maga tíz százalékával. Megyénkben a hatvani és bélapátfalvi térség földjei is 20 százaléknál jobban drágultak, míg az egri és a pétervásárai körzet 10-20 százalék között, a többi tíz százalék alatti mértékben lett drágább. Országosan 55 olyan járás is volt, ahol olcsóbbak lettek a földek.

A szántóterületek esetében – Pesttel nem számolva, ahol nem haladtak jól az adatfeldolgozással – tavaly a legdrágább Hajdú-Bihar vármegye volt, 2,88 millió forintos hektárárral, s még Győr-Moson-Sopron lépte át a 2,6 millió forintos limitet. A lista végén stabilan Nógrád vármegye áll, 2022-ben 1,37 milliós hektárárral. Vármegyénk csak Nógrádot előzte meg a maga másfél millió forintjával. A megyei átlagot az Egri, Hatvani, Gyöngyösi járások átlagára haladta meg, de itt is elmaradt az 1,8 millió forinttól, míg átlag alatti volt a földár a pétervásárai, hevesi, füzesabonyi térségben, a bélapátfalviban pedig nem volt elég tranzakció ahhoz, hogy hiteles adatot publikáljanak.

A termőföld-piac tavaly látványosan szűkült. A megelőző évi 50,6 ezerről – azzal időarányosan – 2022-ben 40,8 ezerre, mintegy 19 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám – a megbízhatatlan adattartalmú Pest vármegyén kívül – csak Zalában nőtt, a másik végletet Baranya és Fejér vármegye adja, ahol több mint 30 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 21 százalékos visszaesést tapasztaltak.

A legnagyobb területet, mintegy 4,5 ezer hektárt tavaly Bács-Kiskun vármegyében értékesítették, sok év után tehát immár nem Szabolcs-Szatmár-Bereg áll az élen ebben a mutatóban. A másik véglet Baranya és Komárom-Esztergom vármegye 4–500 hektárral. Az eladott termőföld-terület két vármegyében, Tolnában és Zalában nőtt az elmúlt évben 9, illetve 34 százalékkal. Csongrád-Csanád és Fejér vármegyében viszont közelítette a 40 százalékot a visszaesés mértéke. Heves vármegyében is csökkenés volt, 2600 körüliről 1900 hektárra esett vissza a földforgalom, ami 25 százalék körüli visszaesést jelent. Heves a gazdát cserélt hektárokat tekintve a tizenegyedik volt a vármegyék között, míg a változásban a tizedik, dacára annak, hogy csökkenés volt itt is.

Már 23 járásban meghaladta az eladott földterület összméretének éves növekedése a 25 százalékot, 26 járásban ugyanakkor 50 százaléknál is nagyobb mértékű a forgalom visszaesése. Utóbbiba tartozott a Füzesabonyi járás is, a mínusz 25-50 százalékosba pedig a Hatvani és a Hevesi járás, de a többiben is negatív volt az elmozdulás.

Az erdők forgalma élénkült és a szőlőknél sem volt akkora visszaesés, mint a többi művelési ágban. A szőlők hektáronkénti átlagára országosan meghaladta a 4,25 millió forintot. Tavaly legnagyobb mértékben az erdő- és szántóterületek drágultak, mindkettő 7,3 százalékkal.

A földpiaci aktivitás, azaz a forgási sebesség tavaly 0,6 százalékra csökkent, azaz a termőföldterületek 0,6 százaléka cserélt gazdát, de ebben nincsenek benne az erdők. Heves megyében ennél nagyobb, 0,76 százalék és egy százalék közötti volt az arány. A szőlők és gyümölcsösök keresettebbek voltak, mint a szántóföldek.