A miniszter optimista, a kereskedelmi szektor nem, hangzott el az egri Közgazdász Vándorgyűlésen

Pénteken plenáris üléssel zárult a 61. Közgazdász Vándorgyűlés Egerben. Hegedűs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkárnak köszöntőjét követően dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora mutatta be az intézményt, különösen a gazdasági szakon folyó eredményes képzéseket. Kiemelte, a gazdaságtudományi képzésük keresettek a hallgatók körében, 16 szakon 800 fiatal tanul náluk jelenleg. A Hungarian Start up University Programban eddig 431 hallgatójuk vett részt, 32 hallgató vállalkozási ötlete van versenyben. Szót ejtett az együttműködésekről, s arról is, hogy október 4-én megállapodást kötnek a Magyar Közgazdasági Társasággal.

Nagy Márton gazdaság-fejlesztési miniszter a hazai gazdaságstratégiáról tartott előadást. Az idei évben szerinte letörik az inflációt, jövőre helyre kell állítani a gazdasági növekedést, amihez a fogyasztás, azaz a reálbérek növelése szükséges. A miniszter szerint csapdát jelentett az energia, nagyot nőttek az árak, most is a 2021-es időszakhoz képest két és félszeres az átlagár. Emiatt jelentős volt a pénzkiáramlás, és sokat költöttek a rezsivédelemre.

A kamatok fölzabálják a nyereséget, ezzel másik csapdába léptek bele. Beszámolt a lakosság érdekében kivetett különadókról, a vállalatok rossz szereződéseiről, az ő segítésükre bevezetett intézkedésekről. Közben kialakult az infláció, kezdve az energiaárral, a leértékelődött forinttal, a kialakult ár-profit spirállal. Leállt a hitelezés, ezért saját programot indítottak, de csapdahelyzetbe került az állam finanszírozása, erősítik az önfinanszírozást, ám jelentős a kamatkiadás.

A miniszter szerint fogyasztás-visszafogási csapda is kialakult. A válság nem okoz munkanélküliséget, de jelentős a reálbér csökkenés, félő, hogy bezárkóznak az emberek és nem fogyasztanak. A multiknál dolgozóknál nincs probléma, de a hazai cégeknél igen, ezért kell helyreállítani a reálbéreket, emelni a nyugdíjakat és a minimálbért. Ha az infláció letöréséért küzdő jegybank nem csökkent kamatot, az ez ellen fog hatni.

Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország vezérigazgatója azt mutatta be, hogy nem a kereskedők okozták az inflációt. Áttekintést adott a vásárlási szokások átalakulásáról, a hazai láncok és a hipermarketek hanyatlásáról, a diszkontláncok előre töréséről, a saját márkás termékek térnyeréséről. Mint mondta, az élelmiszer infláció 47,9 százalék volt Magyarországon, külföldön, ahol ők is jelen vannak, 14-20 százalék között volt a csúcson.

Elhangzott, a fogyasztói árra hat a gyártó, a vásárló, a szabályozó környezet is a kereskedőn kívül. A kereskedők nyeresége csökkent, a beszállítók eredménye nőtt az elmúlt két évben. A szabályozási környezetben bejöttek a hatósági árak, az árbevételt alapul vevő „extraprofitadó” amely januártól még nőni fog. Szinte minden élelmiszerre kiterjed már a népegészségügyi termékadó, valamint bevezették a kiterjesztett gyártói felelősséget, ami plusz kiadás. Emellé társulnak a sorozatban érkező vizsgálatok, változik a üvegvisszaváltó rendszer,ott a plázastop, az élelmiszermentés, a GVH online árfigyelése, az import keretek között tartása. Ők jövőre 7 százalékos átlagos élelmiszerár inflációval számolnak, közölte.

Az ülésen dr. Valkó Gábor, a KSH elnökhelyettese kiemelte, a mostanihoz hasonló infláció az 1990-es években volt utoljára. Ennek egyik oka a mezőgazdasági termelés visszaesése volt, szerepet játszott az orosz-ukrán háború is. Ezt követően a KSH által kiszámított fogyasztóiár-index kiszámításáról adott részletes áttekintést.