A többség spórol az energiával egy gyöngyösi felmérés szerint

A világszerte súlyos energiaválság miatt hazánkban is nagyon sokan valósítottak már meg, vagy terveznek energiahatékonysági fejlesztést az otthonukban. A Gyöngyösön is gyártóegységgel rendelkező Schneider Electric e témában közzétett online kérdőívét idén augusztus 7. és 28. között 867-en töltötték ki, és a 90 százalékuk jelezte, hogy lépéseket tett az otthonában az energiamegtakarításra. A cég portálunkat arról tájékoztatta, hogy az izzócsere, valamint a nyílászárók cseréje és a szigetelés a leggyakoribb projektek, de viszonylag sokan cserélik le régi, elavult berendezéseiket is. 

 Siliga Tünde, a Schneider Electric gyöngyösi gyárának igazgatónője ezzel kapcsolatban a közelmúltban arról beszélt portálunknak, hogy mindnyájan megtapasztaltuk az elmúlt év során, hogy milyen problémákat okozhat mind a gazdaságban, mind az otthonokban az energiahatékonyság hiánya. Mint mondta, látható, hogy a világban egyre több energiára lesz szükség, ahogy fejlődik a világgazdaság. Emellett egyre bizonytalanabb a hozzáférés is. A Schneider Electricnél is fontos szerepet kap a megújuló zöldenergiák felhasználása, az ezeken az energiaforrásokon alapuló megoldások. A digitális megoldásokból következő adatgyűjtések is fontosak az energiahatékonyság felé történő elmozdulásban, emelte ki Siliga Tünde.

A Schneider Electric a portálunknak küldött tájékoztatójában is hangsúlyozza: céljuk képessé tenni mindenkit arra, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a rendelkezésünkre álló energiából. A felmérésük azt mutatja, vonzóvá vált az otthonok energiahatékonysági korszerűsítése a magyarok számára. A cég online kérdőívét kitöltők közel egyharmada jelezte, hogy már megvalósított ilyen fejlesztést otthonában, további 26 százaléknál pedig ez folyamatban van. A megkérdezettek 31 százaléka tervez korszerűsítést, és csak 11 százalék jelezte, hogy nem valósít meg ilyen fejlesztést. 

A felmérés szerint a leggyakoribb lépés az izzócsere, ezt a kérdőív kitöltőinek közel kétharmada jelezte. A nyílászárók cseréje, az épület szigetelése pedig 56 százalékuknál valósult meg, vagy szerepel az elképzelésekben. A válaszadók 47 százaléka már lecserélte vagy készül arra, hogy lecserélje a régi, elavult berendezéseket. A hűtő-fűtő berendezések cseréje is a fejlesztést megvalósítók vagy azt tervezők mintegy harmadánál volt vagy van napirenden. A megújuló energiatermelésre 16 százalék költene. Ugyanakkor viszonylag ritka még az okosotthon megoldások alkalmazása, mindössze 13 százalék fordítana erre is pénzt. Hasonló azok aránya, akik teljesen átálltak, vagy átállnának az elektromos áramra. Az okosotthon funkciók közül a hőmérséklet szabályozást emelték ki a legtöbben – 45 százalék –, míg a használati szokásokhoz alkalmazkodó fényerőszabályozást a válaszadók ötöde tartja a legfontosabbnak. A megkérdezettek 16 százaléka számára az a kulcstényező, hogy az okosotthon funkciókat távolról is tudja irányítani, 15 százaléknak pedig a szivárgások észlelése jelenti egy ilyen rendszer legvonzóbb tulajdonságát. Mindössze 4 százalék emelte azt ki, hogy az árnyékolók irányíthatósága a legfontosabb.

A kérdőívben a Schneider Electric arra is rákérdezett, hogy milyen előnyökkel jár a fogyasztók szerint az energiahatékonysági fejlesztés. A válaszadók közel fele szerint a költségmegtakarítás a legnagyobb előny, 37 százalékuk viszont azt emelte ki, hogy ezáltal fenntarthatóbb lesz otthona, és így védi a Földet is. A válaszadók 10 százaléka szerint a jobb hőérzet és az ezzel járó komfortosabb érzés a fő előnye egy ilyen beruházásnak, 4 százalék pedig úgy látja, hogy azért éri meg leginkább, mert így a változó piaci árak kevésbé érintenék.

Tanulságos az is, hogy akik nem terveznek energiahatékonysági korszerűsítést, miért döntöttek így. Az ő esetükben egyértelműen az anyagi források hiánya jelenti a legnagyobb akadály, 54 százalék jelezte, hogy nem tudják kigazdálkodni egy ilyen projekt költségeit. Az energiahatékonysági fejlesztést nem tervezők kicsivel több mint ötöde abban a szerencsés helyzetben van, hogy amúgy is alacsony a rezsije, így nem térülne meg egy ilyen beruházás. A fejlesztést nem tervezők 20 százaléka albérletben él, ezért nem gondolkodik ilyen beruházásban, míg 4 százalékuk azért nem, mert otthonukban már most is a lehető legkorszerűbb eszközök vannak.

A kutatás során a Schneider Electric arra is rákérdezett, mennyit költenek, vagy költenének egy ilyen projektre a magyarok. Az energiahatékonysági beruházást megvalósítók vagy tervezők 12 százaléka kétmillió forintnál is többet szán erre a projektre. A legtöbben, a válaszadók 40 százaléka viszont 400 ezer forintnál kisebb büdzséből oldaná meg ezt a feladatot. A 400 ezer és 800 ezer forint közötti költségvetéssel számolók aránya 24 százalék, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik 800 ezer és 2 millió forint közötti összeget költöttek, vagy ennyivel számolnak.

A kutatás egyik fontos eredménye, hogy az energiahatékonysági fejlesztésnél az új berendezések, eszközök beszerzésekor egyáltalán nem az ár a legfontosabb szempont. A válaszadók 27 százaléka a vásárlás során arra figyel leginkább, hogy ismert, megbízható gyártó termékét válassza. A második legfontosabb tényezőt a megkérdezettek ötöde emelte ki: a hosszú távú garancia. Csak ezt követi az ár, ami ugyanúgy 16 százalék számára kiemelt szempont, mint a kimagasló minőség, jó internetes értékelésekkel. A válaszadók 11 százaléka viszont azt tartja különösen fontosnak, hogy gyorsan, zökkenőmentesen beüzemelhetők legyenek az új eszközök, 10 százalékuk számára pedig a könnyű konfigurálás és a bővíthetőség a fő szempont vásárláskor, áll a Schneider Electric felmérésének értékelésében.