Ezek voltak az elmúlt év legsúlyosabb büntetőperei

Az elmúlt esztendő első jogerős ítéleteinek egyike az Agria Tánciskola másfél évtizeddel ezelőttre datálható esete volt. Január utolsó napjaiban hozta meg másodfokú határozatát a Debreceni Ítélőtábla a bűnügyben: a volt tánciskola vezetőit vonta felelősségre a bíróság költségvetési csalás és közokirat-hamisítás bűntette miatt. Az eljárásnak húsz vádlottja volt. Az Egri Törvényszék 2019 nyarán költségvetési csalás és 54 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében találta bűnösnek Sz. A. elsőrendű vádlottat, aki az Agria Versenytánc Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, s az oktatási intézmény irányítója volt. Őt a bíróság négy és fél év börtönbüntetéssel sújtotta, s mellékbüntetéseket is kirótt rá.

Négy év próbaidőre felfüggesztett két év börtönt szabott ki viszont a másodrendű terheltre, aki a felügyelőbizottság tagjaként mint bűnsegéd valósította meg a költségvetési csalást és a 95 rendbeli közokirat-hamisítást. A további terheltek közül a harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak kaptak még felfüggesztett börtönbüntetést, a további tizenöt vád alá vont személy megrovásban részesült. Jogerős végzésében az ítélőtábla helybenhagyta az ítéletet.

Tiltott piramisjáték ügyét tárgyalja a törvényszék

Piramisjáték szervezésének bűntette miatt emelt vádat a Heves Megyei Főügyészség E. Sz. elsőrendű vádlottal és 14 társával szemben. Az ügyben november elején tartott volna a bíróság nyilvános előkészítő ülést, ám azon a tizenöt vádlott védője közül háromé nem jelent meg, így az Egri Törvényszék januárra napolta el a tárgyalást. Maga a történet tíz éve kezdődött: 2010. augusztus 13-tól egy külföldön bejegyzett cég kínált internetes felületen arany vásárlásával kedvezményes pénzügyi befektetési lehetőséget. A programban már részt vevőknek ezt az ajánlatot kellett népszerűsíteniük. A belépő és a belépési díjat befizető új tagok után kreditpontokat kaptak, amiket euróra lehetett átváltani, s ezt csak aranytömb vásárlására fordíthatták.

A vád szerint a program belépési díja 540 euró volt, de a részvételt feltételekhez kötötték. Regisztrációra volt szükség a cég webüzletén át, rendelést kellett leadni 7000 euró értékben, és legalább egy rendelési kupon összegét be kellett fizetni. A rendelések a főasztalra kerültek, a befizető ezután egy kupont kapott, amellyel igazolhatta a befizetése tényét, majd annak egy új befizető részére való értékesítésével készpénzhez is juthatott. A szisztéma egyre bonyolultabbá vált. A piramisjáték elfedését szolgálhatta, hogy szintek és ciklusok is érvényesültek benne. A rendszer egésze arra épült, hogy új tagok folyamatos beléptetésével lehetett csak fenntartani a szisztémát.

A vádhatóság szerint a programban valós pénzügyi befektetési tevékenységet nem végeztek, a belépők sem új terméket nem állítottak elő, sem pedig új szolgáltatást nem nyújtottak, a feladatuk pusztán az volt, hogy legalább két új befizetőt hozzanak a rendszerbe. Az elsőrendű vádlott bűne a megyei főügyészség szerint az, hogy 2010 augusztusában ezt a rendszert Magyarországon megismertette R.-H. P. másod- és M. J. harmadrendű vádlottakkal, akik elkezdték az egésznek a népszerűsítését. Minden kérdésben az elsőrendű terhelt tartotta a kapcsolatot mindkettejükkel, és száz ember belépési díját vette át készpénzben M. J.-től. „Szervezte a megvett aranylapok külföldi tárolását, még előadást is tartott azok németországi tárolási helyére kiutazó magyar tagoknak. A vádlottak aktívan részt vettek az újabb tagok toborzásában, a program népszerűsítésében” – szerpel a vádhatóság bírósághoz benyújtott vádiratában.

Voltak, akik az OTP-t károsították meg

Súlyosította a másodfokon eljáró Egri Törvényszék több vádlott büntetését egy csalássorozat miatt indult büntetőperben. Az ügy sértettje az OTP Bank Nyrt. volt, s a bíróságnak 28 terhelt bűnösségéről kellett határoznia. A törvényszék több terhelt esetében leszállította, más vádlottaknál viszont felemelte a vagyonelkobzás mértékét. A szerteágazó ügyben a Gyöngyösi Járásbíróság hozott határozatot első fokon 2019 márciusában.

Az ítéleti tényállásba foglaltak szerint az elsőrendű vádlott ügyvezetése alatt álló gazdasági társaság, a cégnyilvántartás adatai alapján, főtevékenységként máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzett. A kft. képviseletében 2007 tavaszán a vádlott és a felesége az OTP Bank Nyrt.-vel pénzügyi szolgáltatás közvetítéséről szóló megbízási szerződést írt alá, ami alapján az elsőrendű terhelt a bank bizonyos termékeinek az értékesítését végezte, mint hitelközvetítő. A sikeres hitelügyletek után jutalékra volt jogosult. A bűnügy másodrendű vádlottja az elsőrendű terhelt által vezetett gazdasági társaság bejelentett hitelközvetítője volt.

– A vádlottak által megvalósított bűncselekmény-sorozat elkövetési módja tipikusan az volt, hogy a hitelfelvevők a hamis beszámolók benyújtásával a sértett hitelintézetet teljesítési képességük, illetve szándékuk szempontjából tévedésbe ejtették – derül ki az ítéleti tényállásból. – Az elsőrendű terhelt volt az, aki a hamis költségszámlákat a hitelösszeg lehívása céljából benyújtotta. Ezeknek a hamis költségszámláknak az ellenértékét az OTP a kiállító cégek folyószámláira átutalta, amelyeket azok képviselői készpénzben felvettek és visszajuttattak az elsőrendű terhelt, vagy a hitelt felvevő vádlottak részére.

A másodfokú bíróság súlyosította az elsőfokú verdiktet. Az elsőrendű vádlott esetében ötmillió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, a harmadrendű terhelt szabadságvesztés-büntetését egy év tíz hónapról három évre növelte. Súlyosította a törvényszék az ötödrendű terhelt szankcióját is, mégpedig két esztendőről két év hat hónapra.

Többmilliós pénzmosásba keveredett egy férfi

Az Egri Törvényszék pénzmosás bűntettének elbírálása ügyében tavaly november végén tartott volna ülést, amire azonban a terhelt igazolt COVID-fertőzöttsége miatt nem kerülhetett sor. Ennek a büntetőügynek is meghatározóan külföldi – német, kínai, maláj és szlovákiai – szálai vannak, ám a büntetőeljárás során ismeretlenként maradt csaló Heves megye területén ült az előtt a számítógép előtt, amellyel a bűncselekményt elkövették. Ez tudható meg a Heves Megyei Főügyészség vádiratából.

A vádlott F. M. I. terhére azt rója a vádhatóság, hogy egy Szlovákiában nyitott bankszámlára csalással utaltatott pénzből különféle összegeket felvett több mint 5,26 millió forint összértékben. A vádhatóság szerint 2016. június 9-én pénztári készpénzkifizetés útján tízezer eurót, másnap további 4400 eurót, majd június 13-án – a bankkártyájával, két részletben – további 2500 eurót vett fel a terhelt. Tette pedig ezt úgy, hogy a csalási cselekmény elkövetésében nem vett részt, azonban tisztában volt azzal, hogy az előtte ismeretlen elkövető(k) rendelkezésére bocsátott, bankszámlára érkező összegek büntetendő tettekből származnak.

Érdekes szála lehet a ennek a deliktumnak, hogy a szlovák banknál vezetett számla tulajdonosa egy magyar kft. volt. A vádirat szerint a bankszámlát 2015. február 26-án nyitotta a gazdasági társaság akkori tulajdonosa és egyben ügyvezetője, a terhelt felesége, F. M. I.-né. A számlához rajta kívül csupán a férje, a cég korábbi tulajdonosa és tagja, tehát maga a vádlott rendelkezett hozzáféréssel.

Ez történt a tánciskolában

Az Egri Törvényszék 2019 júliusában kihirdetett elsőfokú ítéletének indokolásában tényállásként állapította meg azt, hogy 2004-ben jött létre az Agria Versenytánc Közhasznú Alapítvány, amely céljául tűzte ki a táncoktatást, a nevelést a táncórákon, szakoktatók bevonásával. A kuratórium elnöke, Sz. A. elsőrendű, egyik tagja a harmadrendű, a felügyelőbizottság egyik tagja a másodrendű vádlott lett. Az alapítvány fenntartóként megalapította az Agria Tánciskolát, amely több Heves megyei településen hozott létre telephelyet és működtetett tánciskolát. Az elsőrendű terhelt 2005/2006 első félévétől a következő tanév első félévéig több mint 135 millió, a harmadrendű vádlott több mint 98 millió, az ötödrendű több mint 38 millió forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek. Tettüket csalással, közokirat-hamisítással valósították meg.

Így ítélt a Gyöngyösi Járásbíróság

Az OTP Bank Nyrt. sérelmére elkövetett büntetőügyben első fokon eljáró bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek mondta ki. Őket csalás bűntettében, hamis magánokirat felhasználásának vétségében, s közokirat-hamisítás bűntettében találta bűnösnek. A bűncselekmények elkövetésében az eltérő közreműködés okán voltak tettesek, bűnsegédek és felbujtók. Eltért a rendbeliség is. Mindezeken túl több vádlott esetén azt is megállapította a bíróság, hogy a bűntényeket folytatólagosan vagy visszaesőként követték el. A járásbíróság a legtöbb terhelt esetében 8 hónaptól egy évig terjedő felfüggesztett szabadságvesztést, más vádlottaknál pénzbüntetést, míg legsúlyosabb büntetésként 3 év 10 hónap tartamú szabadságvesztést szabott ki. Döntött közügyektől eltiltásról, gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásáról és vagyonelkobzásról is.