Téglával vágta tarkón idős nagynénjét egy fiatal férfi Apcon

– Aki másnak a testi épségét sérti, az bűncselekményt követ el. Ha a sértett sérülése nyolc napon túl gyógyul, akkor a tett súlyos testi sértés bűntettének minősül, s a kiszabható szankció akár három év szabadságvesztés is lehet – közölte a Heollal a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője. Dr. Konkoly Thege László címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész azt is tudatta, nem ritka, hogy az erőszakhoz vezető konfliktusok ismerősök, sőt rokonok, családtagok között keletkeznek.

A szakember első példaként említette azt az eljárást, amelyben súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat az Egri Járási Ügyészség egy 30 éves, büntetett előéletű férfival szemben, aki tavaly május 24-én kora hajnalban törte rá az ajtót Verpeléten korábbi élettársa párjára, hogy számon kérje rajta a nővel szemben tanúsított, általa kifogásolt magatartását. Megrúgta és ököllel többször is megütötte a sértettet, aki homlokcsont- és koponyaalapi törést szenvedett.

– Ügyészi fellépés mellett megelőző távoltartást rendelt el a polgári bíróság az ellen a huszonkét éves, büntetett előéletű férfi ellen, aki az elmúlt év június 29-én közös recski otthonukban féltékenység miatt kirobbant vita hevében először ököllel többször arcon csapta az élettársát, majd le is fejelte az asszonyt – folytatta az ilyen típusú bűnügyek sorát a sajtószóvivő. – A nőnek ennek következtében eltört az orrcsontja, ami a jog szerint nyolc napon túl gyógyuló sérülésnek minősül, ezért az Egri Járási Ügyészség súlyos testi sértés bűntette címén vádat is emelt a tett elkövetőjével szemben.

A harmadik történet talán még az előző kettőnél is elszomorítóbb. A Hatvani Járási Ügyészség egy tizenkilenc éves fiatalembert vádol azzal, hogy az elmúlt esztendő májusában Apcon – szóváltást követően – egy téglával a kezében a közös lakásuk udvarán üldögélő nagynénje mögé lopózott, majd az építkezéshez használatos kemény tárggyal orvul tarkón ütötte az idős asszonyt. A vádindítványban foglaltak értelmében a nyomozás során az is kiderült, hogy a hozzátartozóját a terhelt korábban még meg is lopta.

Az ügyben a hatvani járási vádhatóság indítványozta a távoltartás jogintézményének az elrendelését, amely indítványnak a nyomozási bíró helyt is adott. A járási ügyészség, a nyomozás befejezését követően súlyos testi sértés bűntettének kísérlete, valamint lopás vétsége okán emellett vádat is emelt az egyébként szabadlábon védekező fiatalember ellen.

– Az eljáró ügyészségek az említett büntetőeljárások során a vádlottakkal szemben mindhárom ügyben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kiszabására tettek indítványt a járásbíróságokhoz benyújtott a közelmúltban benyújtott vádiratukban – zárta az esetek ismertetését dr. Konkoly Thege László.

A távoltartás megelőző jellege

A hozzátartozók közötti bántalmazások esetében a sértettek védelmét, támogatását, nemkülönben pedig az újabb támadás megakadályozását szolgálja a távoltartás jogintézménye, fejtette ki lapunknak a főügyészségi sajtószóvivő. Hozzáfűzte: ennek lényege leginkább a felek egymástól történő elkülönítése, aminek megelőzést adó a jellege. A jogi megoldásnak két formája van. Az egyiknél a megelőző távoltartást az ügyész fellépése mellett a polgári bíróság nemperes eljárásban legfeljebb hatvan napra rendelheti el, függetlenül attól, hogy az alapul szolgáló cselekmény miatt indult-e büntetőeljárás. Büntetőjogi procedúrában ugyanakkor a távoltartást mint a bírói engedélyes kényszerintézkedések legenyhébb formáját a nyomozási bíró jogosult elrendelni akár hosszabb időre is.