Komolyak és betartandók az otthoni állattartás szabályai

– Több jogszabályban megjelennek az állatok tartására vonatkozó előírások, ezek közül kiemelünk néhányat. Különösen azokat, amelyekkel leggyakrabban találkozunk, vagy amiket leggyakrabban megszegnek az állattartók. Jószágot úgy kell tartani, hogy az lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ám a környező lakóközösség élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja – emelte ki a szakember. 

Legtöbbször az állat elszökése, kóborlása, kutya támadása más állatra, emberre, kezeletlen beteg állat, tartási körülmények miatti bűz, kutyaugatás zavaró hatása, udvaron ól, kennel nélkül tartott négylábú, rövid láncon tartott jószág, eb póráz nélküli sétáltatása közterületen, ebürülék elhagyása a probléma. 

– A fentieken kívül sokszor előfordul, hogy kedvencet bántalmaznak, megmérgeznek, és mostanában sajnos gyakorivá vált a macskák fegyverrel való meglövése, életének kioltása. Utóbbi cselekmény a Büntető törvénykönyv rendelkezése szerint bűntettnek minősül, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és rendőrhatósági eljárás keretében vizsgálandó ügy. Kifejezetten nem állattartási kérdéskör, de előfordulnak esetek, ahol kitett étellel, takarmánnyal vadállatokat etetnek, ebből származhat vadbaleset – ismertette a jogász. – Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. 

Az alapelv természetesen az, hogy állattartóként vagy állampolgárként tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést, sérülést okozni az állatnak. A felelős állattartás már a jószág – kutya, macska, madár, hal – kiválasztásánál megkezdődik. 

Csak akkor vegyünk magunkhoz bármilyen állatot, ha átgondoltuk a vele járó felelősséget, azt, hogy tudunk-e megfelelő életteret és körülményeket teremteni számára, meg tudjuk-e adni azt, ami neki jár

Sokat hallottuk azt az igaz kifejezést, hogy „a jó gazda gondosságával” tudjuk-e tartani jószágainkat. Az állatvédelmi törvény maga is megfogalmazza ezt: „jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amelyek az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel. Tartási, takarmányozási igényeit kielégíti az elhelyezés, a táplálás, a gyógykezelés, a tisztán tartás, a nyugalom, a gondozás, a kiképzés, a nevelés, a felügyelet is e körbe tartozik. Dr. Kónya Tamás kitért arra is, egyes állatfajták, például az udvaron tartott macska – élettani sajátosságaiból adódóan – gyakran elkóborol a tulajdonos ingatlanáról. 

Ez nem egyszer végződik tragikusan az állat elütésével, kutyatámadással, talán puskavégre is ilyen rossz megfontolásból kerül. Szakemberek szerint sokat segít, ha az állat ivartalan, kevésbé kóborol el

– folytatta az ügyvéd.

– Az ivartalanítás további hozadéka, hogy nem születnek további olyan nem tervezett egyedek, amelyek későbbi gondozására nem voltak felkészülve. Fontos főleg ebeknél az egyedi azonosítás. Jogszabály kötelezi a kutyatulajdonosokat, hogy az állatot három hónapos korát elérve transzponderrel (mikrocsippel) lássák el. Az első veszettség elleni védőoltás beadását is az eb három hónapos koráig szükséges megtenni. Az állatok kennelét úgy kell elhelyezni, hogy az oldalsó és a hátsó kerítéstől két-két méterre legyen. Minden állatfajnak, -fajtának egymástól eltérő a mozgásigénye is. Ezért nagyon fontos, hogy a kennel, ól méretét az állat testi adottságainak megfelelően szabják meg.  

A kutyákat önkormányzati rendeletben megjelölt kutyafuttatókban lehet szabadon engedni. Az elhullott jószágok tetemének elszállításáról saját költségen a tulajdonos köteles gondoskodni. A közterületen talált elhullott állat elviteléről, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat gondoskodik. Ha ismertté válik a tulajdonos, a költségeket utólag köteles megtéríteni – zárta a szakember.