Ritka a kegyeletsértés Heves megyében, legutóbb a gyöngyösi zsidó temetőben gyaláztak meg csontokat

A mindenszentek és halottak napja után is mindennap kegyelettel tartozunk adózni az elhunytak emléke előtt, ez a tétel legtöbbünk számára evidens. Sajnos azonban vannak, akik nem igazán tisztelik mások holtak iránti érzéseit. Ha valaki meggyalázza az eltemetett embert, vagy annak emlékét, az bűncselekményt követ el.

Szalay Zoltán

A temetőrongálás a halott emlékének meggyalázása, s a rokonok kegyeleti jogait is sérti

Forrás: Varga György/MTI

Nem gyakori szerencsére szűkebb hazánkban a holtak, illetve az emlékük bűnös meggyalázása, ezt igazolják az utóbbi kilenc év adatai is.

A Belügyminisztérium Statisztikai Osztályának 2013 óta minden évben rögzített kimutatása szerint egyetlen ilyen tett miatt indítottak eljárást Hevesben a hatóságok.
További hivatalos összesítés azt tartalmazza, hogy még 2011 októberében Tarnaszentmiklóson fordult elő efféle cselekmény, amikor egy 64 esztendős falubeli férfi döntött ki a temetőben régi síremlékeket. A rendőrség elfogta, az illető pedig beismerte a tettét. Rongálás miatt is felelnie kellett, a tette kegyeletsértő volt.

Gyöngyösön a zsidó temetőben 2015 áprilisában három fiatalkorú mozdította el egyes sírok fedelét, s gyalázott meg csontokat, utóbbival kegyeletsértést valósítva meg. Velük szemben is kellőképpen intézkedtek az erre illetékes igazságszolgáltatási szervek.

Érdemes összefoglalni, hogyan kezeli a hazai jog az efféle cselekedeteket hazánkban.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) XXI. fejezete foglalja magában az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények szabályozását. Ezek sorába tartozik egyebek között a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a közösség tagja elleni erőszak, az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, a személyes és közérdekű adattal visszaélés, a magánlaksértés, a magán- és levéltitok megsértése. Ide sorolandó továbbá a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, emellett annak nyilvánosságra hozatala, a becsületsértés, valamint a kegyeletsértés.

A kegyeletsértést a büntetőtörvény 228. szakaszának rendelkezése értelmében az valósítja meg, aki a halottat, vagy annak az emlékét meggyalázza. A jogforrás előző két szakasza azt fogalmazza meg, hogy az lehet elkövetője ennek a bűnténynek, aki becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekmény róható a terhére, továbbá a sértett egykori munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, illetve nagy nyilvánosság előtt cselekszik ekképpen.

Különleges külföldi példák a kegyeletsértésre

Buchenwaldban az egykori tömegsíroknál az összes parkoló megtelt, ám ezúttal nem pusztán látogatókkal, hanem a téli sportok kedvelőivel néhány esztendeje. A Buchenwaldi és Mittelbau-Dora-i Emlékhelyek Alapítvány elnöke, Jens-Christian Wagner a történtek után elmondta, hogy a szánkózás nyomai egészen a tömegsírnak ásott gödrökig vezettek, mások kutyát sétáltattak, egy nő pedig hordozható hangfalból bömbölő zenére sportolt a hóban. Az elnök felháborítónak nevezte ezt a fajta kegyeletsértést. Elbocsátották a temetkezési vállalattól azt a férfit, aki szelfit készített Maradona nyitott koporsójával az Egyesült Királyságban megjelenő The Sun című lap tájékoztatása szerint. A közösségi oldalakon terjedt el egy fotó, melyen egy férfi látható, amint a 60 évesen elhunyt Diego Maradona nyitott koporsójával pózol. Székelyföldön az úzvölgyi első világháborús sírkerten többségében magyar katonák nyugszanak. Dománfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki és emlékművet állított ott, amit 2019 júniusában ortodox szertartás szerint akartak felszentelni. Diplomáciai botrány lett az ügyből.

S még az is, aki valakiről – nevezetesen az elhunytról – más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Ennek a bűnténynek az elkövetője vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A szankció minősítette esetben két évig tartó szabadságvesztés, ha a deliktumot aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Fontos tudni, hogy alkotmányos alapjogról van szó. A bűncselekmény jogi tárgya lehet a társadalmi megbecsülés, az emberi méltóság és a becsület, a személy általános és legtágabb értelemben vett magánszférája zavartalanságához fűződő alkotmányban garantált jog.
A témakörben született jogi előírások az elhunyt emlékének megőrzését, a személyéhez fűződő jogainak védelmét szolgálják. Ide tartozik például a jó hírnévhez való jog, az elhunyt nevének védelme, a képmás és a hangfelvétel védelme, a személyes adatok és személyes titkok megóvásához való jog is. Mindenkinek tiszteletben kell tartani halála után az elhunyt magánéletét, becsületét, emberi méltóságát. Halála után senkinek nem lehet nevét eltorzítva említeni, tilos becsület csorbítására alkalmas állításokat híresztelni róla, de jogsértés a halott nevének mellőzése akár síremléken is.

Jogi szakemberek álláspontja szerint a kegyeleti jognak van egy másik oldala is: ez a halálhoz, végtisztesség megadásához, a halott földi maradványainak tiszteletben tartásához kötődik. A temetés méltatlan körülmények között történő lebonyolítása sérti a halott emlékét és a hozzátartozók kegyeleti jogait. Jogunk van ahhoz, hogy a temetés helyszíne rendezett, a sírhely a gyászolók részéről könnyen megközelíthető legyen, és a szállítás is méltó körülmények között történjen, nem narancssárga szállítójárművön például, ahogyan erre már volt példa peres eljárásban.

A polgári jog szerint kegyeletsértést követ el az is, aki a halottat vagy emlékét rágalmazással vagy becsületsértéssel meggyalázza, síremlékét megrongálja, a sírjára helyezett virágokat széttépi és szemétbe dobja.