2023.03.14. 07:00
Csaknem 500 csaló miatt indult eljárás Hevesben 2022-ben
A csalásoknak a legkülönfélébb változatait ismeri a hazai büntetőjog. Sajnos e bűntények száma is igen magas. Ez jellemző Heves vármegyére is. Csak az elmúlt évben négy híján félezer ilyen büntetőeljárást folytattak a hatóságok.
A Belügyminisztérium Statisztikai Osztályának nyilvántartása szerint 2022-ben 496 csalás ügyében vizsgálódtak szűkebb hazánk rendőrségei, ügyészségei. Előfordulnak egyszerűbbnek tűnő esetek is. Az Egri Járási Ügyészség csalás s hamis magánokirat felhasználásának vétsége címén nyújtott be vádiratot a közelmúltban egy egri nő ellen, aki idén februárban az egyik egri postán ejtette tévedésbe az ügyintézőt, mondván, ő az édesanyja egy férfinak, akinek a nevére több mint 111 ezer forintos átutalás érkezett. A pénzutalványt édesanyaként írta alá, s a megtévesztett alkalmazott a sértettnek járó összeget neki átadta, ő pedig azt megtartotta. A vádhatóság a vádlottal szemben közérdekű munka kiszabását indítványozta, s azt, hogy a bíróság kötelezze őt kártérítés megfizetésére a felvett összeg erejéig.
A csalás speciális válfaja az, amit egy 47 éves nő követett el tavaly áprilisban. A hatvani postán talált egy női pénztárcát, benne egy bankkártyát is. Ennek birtokában vett fel valós jogosultság nélkül 95 ezer forintot egy bankautomatából. Eredménytelen közvetítői eljárás után vádat emeltek ellene, s a vádhatóság közérdekű munka kiszabására tett indítványt.
– Ez a jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával elkövetett csalás bűntette, ami külön tényállás a Büntető Törvénykönyvben – közölte dr. Konkoly Thege László ügyész, a Heves Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője. Hozzátette: nem egy személy, hanem egy elektronikus rendszer a sértett. Az unokázós – vagy a bajba jutott rokonokat emlegető – csalók is gyakran próbálkoznak. Olykor persze hiába.
Egy idős egri asszony kapott egy telefonhívást. Az ismeretlen hívója azt mondta neki, hogy a fia külföldön balesetet okozott, de nem jelentik fel, ha átutal nekik közel egymillió forintot. A 82 éves nő kis türelmet kért és felhívta fiát, aki közölte, hogy nem volt balesete.
A banki csalók szintén sokszor igyekeznek megtéveszteni polgárokat. Egy 76 éves férfit múlt év decemberében hívták a mobiltelefonján. Egy férfi tájékoztatta, hogy gyanús tranzakciókat észleltek számláján, ezért módosítania kell az internetbankja hozzáférési adatait. A hívott fél tudatta, ő nem is annak a pénzintézetnek az ügyfele, amelyik nevében bemutatkozott a telefonáló. A válasz az volt, nem baj, átkapcsolja a telefont egy kollégájához. Egy újabb férfihang rávette a szépkorút, hogy egy általa megadott programot telepítve teljes hozzáférést adjon saját számítógépéhez. Az ismeretlenek így hozzáférve a sértett bankszámlájához, arról leemeltek több mint hatmillió forintot.
Soltész Bálint Heves vármegyei főkapitánysági sajtószóvivő olyan bűnügyet is említett, amelyben a csalók kriptovaluta-befektetési lehetőségeket, gyors meggazdagodást kínáltak. Egy egerszalóki lakost bitcoinnal kapcsolatos kereskedelemre bírtak rá. A férfi a két utalással összesen 17 ezer dollárt fektetett be, ám az ígért óriási hozamot, sőt, a betett pénzét sem kapta meg. Érdemes utánajárni alaposan, ha valaki internetes közösségi oldalon kínált portékát óhajt venni. Egy bélapátfalvi férfi hőkamerát hirdetésben kínáló személlyel vette fel a kapcsolatot. Meg is egyeztek az adásvételről. A sértett több mint 300 ezer forintot utalt el, ám a portékát nem kapta meg, de az elküldött összeget sem.
Átverték azt az ecsédi nőt is, aki előre fizetett egy márkás kabátért. Meg is kapta a csomagot, ám abban nem az általa megvásárolt kabát volt.
– E csalásokat megelőzni csak úgy lehet, ha az eladó és a vevő személyesen találkoznak, és a vételárat csak az áru átvételekor adják át vagy utalják el – hívta fel a figyelmet Mezeiné Kovács Nikoletta, Heves vármegyei rendőrségi sajtóreferens. Lázár Levente Heves vármegyei rendőrségi sajtóreferens a közeli a napokban a rendőrhatóság tudomására jutott bűntényekről számolt be. Kifejtette: egyre többen intézik vásárlásaikat, pénzügyeiket online formában. Ez azonban veszélyeket rejthet. Kétszer is megtörtént, hogy a sértettek megadták az internetes oldalon a bankkártyaadataikat, így az egyik esetnél 2 millió 800 ezer, a másiknál 50 ezer forintot szereztek meg tőlük a csalók.
– Arra intjük az állampolgárokat, hogy az online térben legyenek gyanakvók, különösen, ha szokatlanul kedvező ajánlatot kapnak – figyelmeztetett. Az állami költségvetést megkárosítók tetteiről még szó sem esett. E deliktumok értékelése a sokkal nagyobb összegek, illetve jelentőségük okán külön írásra tartozik.
Tíz évre is fegyintézetbe kerülhet
A Büntető Törvénykönyv 373. szakasza értelmében a csalást az valósítja meg, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. E bűncselekmény alapesetben vétség, ha a tettes kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési határt meg nem haladó kárt bűnszövetségben, közveszély helyszínén, üzletszerűen, jótékony célú adományt színlelve követi el. A szankció két évig terjedő szabadságvesztés lehet. Nagyobb kár előidézése esetén három évre is rács mögé kerülhet az elkövető. Jelentős kár okozásánál egytől öt, különösen nagy kárnál kettőtől nyolc évig tarthat a szabadságvesztés-büntetés. Ha különösen jelentős a kár, akkor öttől tíz esztendeig kerülhet az elkövető fegyintézetbe.
Kiemelt képünk illusztráció Fotó: Shutterstock
