2023.05.21. 15:27
Útonállóként követelt pénzt gyalogosoktól a vádlott, a hanyagság is lehet a büntetés alapja
Ha valaki nagy erővel többször is kést szúr az áldozatába, az szándékos bűntett. Ha valaki ad egy pofont másnak, s ellöki, az pedig elesve beüti a fejét a járdaszegélybe, és súlyosan megsérül, az a támadó gondatlanságból elkövetett bűnténye. A cselekedet megítélésénél meghatározó, hogy mi vezette tette elkövetésében az azért felelősségre vont embert.
Társadalomra veszélyesek és azokat a jogalkotói akarat büntetni rendeli, ezeket a cselekedeteket tekinti a hazai büntetőjog bűncselekményeknek. Azok pedig elkövethetők szándékosan, illetve gondatlanságból, s lehetnek bűntettek, illetve vétségek. Ennek alapján más és más a tettesekkel szemben kiszabható büntetés.
A hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) a Büntetőjogi felelősség című III. fejezetében, a 4–9. szakaszaiban szabályozza ezt a kérdéskört.
Elsőként felteendő a kérdés, mit is nevezhetünk társadalomra veszélyes cselekménynek? A jogalkotó szerint olyan tevékenységet vagy mulasztást, amely veszélyezteti mások személyét vagy jogait, illetve az Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendünket sérti vagy veszélyezteti. Két válfaja a bűntett, illetve a vétség. Az előbbit az elkövető szándékosan valósítja meg, s ha a tette bebizonyosodik, a Btk. az illetőre két évnél súlyosabb szabadságvesztés-büntetés kiszabását írja elő. Minden más bűntény vétségnek minősül. Érdemes tudni, hogy az 1878-ban megalkotott Csemegi-kódex a deliktumok sorában tartalmazta a kihágást is, amely kisebb szabálysértés volt, s a tettesét elzárással vagy 300 akkori forintot meg nem haladó pénzbüntetéssel sújtották.
Döntő, hogy mi jár a tettes fejében
A Btk. 7. szakasza kifejti, hogy az követi el szándékosan a bűncselekményt, aki tettének a következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Az előbbi esetében egyenes, az utóbbinál eshetőleges szándék jellemzi a tettest. Gondatlanságból valósítja meg a bűntényt az, aki előre látja cselekménye lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Ezt a tudatos gondatlanság. Előfordul, hogy az elkövető a cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Ekkor van szó hanyag gondatlanságról. Főszabály a szándékos elkövetés. Kivételek azok a tettek, amelyeknél a törvény a gondatlan elkövetést is szankcionálja. A törvény a gondatlan elkövetést mindig enyhébben bünteti, mint a szándékost.
A szándékosság és a gondatlanság közti különbség érzékeltetését szolgálja egy-egy vármegyénkben történt jellegzetes eset. Idén január 3-án a hatvani vasútállomás közelében egy mámoros állapotú férfi azt követelte egy felnőtt gyalogostól, hogy adjon neki pénzt, ami neki azért nem volt, mert nemrég szabadult a börtönből. Nem kapott egy fillért sem, ezért tovább zaklatta, fenyegette a sértettet. Ezután egy kiskorútól már durvább szavakkal kért bankókat, s a megszeppent gyerek átadott neki egy ötezrest.
Kétség sem férhetett a szándékos bűnelkövetéshez. A Hatvani Járási Ügyészség rablás bűntett, s annak kísérlete miatt bíróság elé állította az útonállót, akit gyorsított eljárásban a Hatvani Járásbíróság jogerősen öt év börtönre és öt esztendei közügyektől eltiltásra ítélt.
Közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból és ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége okán vádolta meg az Egri Járási Ügyészség idén áprilisban azt a 26 éves férfit, aki tavaly ősszel az egyik nap éjjelén Erdőtelek és Kál között pityókásan vezette a kocsiját. Ittassága miatt letért az úttestről, s kidöntötte a vasúti átjáró fényjelző berendezésének oszlopát. A berendezés működésképtelenné vált, így a vasúti közlekedés biztonsága és az abban részt vevők élete, testi épsége közvetlen veszélybe került. Gondatlan volt a vádlott, hiszen bár nem állt szándékában a veszély előidézése, de nem gondolt bele abba, hogy akár ilyen következménye is lehet, ha ittasan ül az autója volánja mögé.
(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock.)
