Az erőszak normalizálódhat a gyerekeknél a túlzott médiahasználattól - a gyöngyösi pszichológus szerint

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Nielsen közönségmérési adatai alapján a magyar társadalmat 2012–2021 közt jellemző tévézési szokásokra támaszkodva azt állapította meg, hogy a 4–7 és 8–12 éves korosztály több mint 3 órán át nézi naponta a televíziót. Este tízkor az ovisok negyede, a 8–12 évesek 30 százaléka ücsörög még a készülék előtt, de 23 órakor is követik a műsort ovisok, a 8–12 évesek 16 százaléka sem feküdt le még ekkor sem. A gyöngyösi Varga Gerda, a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gyöngyösi Tagintézményének pszichológusa különböző életkorú gyermekekkel foglalkozik.

– Nem volt olyan rég, amikor a családdal és az iskolában eltöltött idő mellett a gyermekek szabadidejének nagy részét a személyes találkozások, a szabadlevegőn eltöltött idők jelentették. Az internet először ez utóbbitól vett el teret, aztán meghódította az iskolákat. Most annak lehetünk tanúi, ahogy lassan beférkőzik a családok mindennapjaiba. Szobányi távolságban élő családtagok beszélgetése tevődik át a virtuális térbe, a vasárnapi ebédkor evőeszközök és vázába állított virágok mellett mobiltelefonok virítanak az asztalon. A legtöbb gyerek manapság már azelőtt jut táblagéphez és okostelefonhoz, mielőtt biciklizni tanulna.

A technológia része lehet az egészséges gyermekkornak, számtalan alkalmazással, oktatási segédlettel, kutatási lehetőséggel segítheti a fejlődést. Ugyanakkor a gyermek 2 éves koráig egyáltalán nem ajánlott a képernyő. Óvodáskorban 1 órában maximalizálandó a tévé és az okos eszközök használata, szigorúan felnőtt illetve gondozó  felügyelete mellett. Ők segíthetnek értelmezni a látottakat. A gyermekek fantáziavilága a meséket hallva fejlődhet, képzeletvilágában maga alkotja meg a képeket, s ez szükséges a személyiségfejlődéséhez. Minél kisebb egy gyermek, annál negatívabb hatással lehet rá a fokozott médiahasználat. Az egészen kicsi gyermekek még nem tudnak különbséget tenni a fantázia és a valóság között, ezért rémálmok jelenhetnek meg, különféle magatartásproblémák léphetnek fel – hangsúlyozza Varga Gerda. 

A pszichológus kiemeli azt is, hogy a tinédzserek esetén a szülőknek következetesen figyelemmel kell kísérniük a képernyő előtt töltött időt, beleértve a tévézést, a közösségi médiát és a videojátékokat. 

– A média nem helyettesítheti az elegendő alvást és a fizikai aktivitást. Bár vannak olyan digitális  játékok, amelyek fejlesztik a képzelőerőt, gyakran kialakul képernyőfüggőség. A negatív hatások közé tartoznak további egészségproblémák: a látásproblémák, alvászavarok, az ízületekre, az agyra és idegrendszerre gyakorolt káros hatások. Azok a gyermekek, akik több órát töltenek az online térben, nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak, sérülnek nyak- és hátizmaik. A gyermekek sajnos nagyon gyorsan hozzászoknak az átlagostól magasabb ingerszinthez is, és ugyanezt várják a való életben. Az ezzel a problémával szembesülő szülők a praxisomban elmondják,  hogy gyermekük agresszív és indulataikat nem tudják  szabályozni. Ez különösen akkor szembetűnő, ha a gyermek erőszakos tartalmakkal is találkozik. Ezek  mintaként szolgálhatnak, így a gyermek az élet különböző színterein az általa látott agresszív cselekedetet utánozza, vagy épp érzéketlenné válik az erőszak iránt. Problémát jelent az is, hogy a számítógépes játékokban az agresszív viselkedést sokszor megjutalmazzák. Mindez hatással lehet a gyermekek empátiájára, hisz az erőszak normalizálódhat számukra, ezáltal válnak kevésbé érzékennyé mások szenvedéseire. Az életkornak nem megfelelő tartalmak negatív hatással lehetnek a gyermekek érzelmi és szexuális fejlődésére is. Nem rendelkeznek kellő érzelmi stabilitással, emiatt nem tudnak megfelelően megbirkózni a szenzitívebb témákkal. A felkavaró vizuális ingerek sajnos megmaradnak a gyermekek emlékezetében jóval később is – mutat rá Varga Gerda.

A különféle számítógépes játékok  a fiatal korosztályban nagyon népszerűek, emlékeztet a pszichológus. 

– A képernyőfüggőség hatással van a társas kapcsolatokra is. A virtuális térben a gyermek olyan közösség tagja lehet, ahol különféle szerepeket vehet fel, és bár a való életben kiközösítik társai, itt sikeres lehet.  Ez a gyermek tehát a virtuális világba menekülve tapasztalja meg az elfogadást. Sajnos a képernyő előtt eltöltött sok idő még inkább gátolja a valós életben történő részvételét és más fontos tevékenységekkel való kapcsolatát. A videójáték-függőség tünetei hasonlóak az alkohol-, drog- vagy más függőségekhez, és a játék miatt egyre inkább háttérbe szorulnak a mindennapi offline világ valós tevékenységei. Szélsőséges esetben a gyermek elfelejt enni, aludni. Láncreakcióként romlik a tanulmányi teljesítmény, hisz csökken a tanulásra fordított idő. Figyelemkoncentrációja jelentősen hanyatlik, motiválatlanság jelentkezik, végső soron akadályokba ütközik kognitív fejlődése is. Esetenként még inkább elszigetelődik. Ilyenkor a szülő a gyermek fokozott szorongásáról számol be – részletezi Varga Gerda. 

A pszichológus arra is rámutat, hogy a legtöbb közösségi média 13 éves kortól engedélyezett, de sajnos egyre fiatalabb korban regisztrálnak a gyerekek. A folyamatos jelenlét elvárt, ellenkező esetben a gyermek azt élheti meg, hogy kimarad fontos történésekből.

– A szülők szerepe óriási jelentőséggel bír. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy felelőséggel tartoznak a gyermekeikért. A jó példa az, ha önmaguk is korlátok közé szorítják a médiahasználatot, ha életvitelükben szerepet kap a kultúra, a sport, a személyes kapcsolatok, és gyermekük számára is hasznos szabadidős eltöltést biztosítanak.  Javaslom, hogy már egészen kiskortól kezdve legyen a gyermeknek napirendje, melyekben ezek szerepet kapnak. Nagyon fontos, hogy olyan bizalmi légkört alakítsanak ki, ahol a gyermek szabadon és nyíltan ki tudja fejezni, illetve időben jelezheti, ha baj éri. Fontos, hogy figyeljék a kisgyermek által használt tartalmat, ez igazodjon az életkorhoz, fejlettségi állapothoz. A médiahasználat megfelelő keretek között legyen szabályozva, figyelembe véve a gyermekek érzelmi, fizikai és kognitív fejlődését. Különböző szülői felügyeleti applikációk segítségével manapság már a szülők nyomon követhetik, szükség szerint korlátozhatják, szűrhetik a kisgyermekek online tevékenységeit. Ezen kívül kiemelt jelentőségű, hogy a szülők próbáljanak minél mélyebb tudást átadni a gyerekeiknek arra vonatkozóan, milyen veszélyeknek lehetnek kitéve az online térben, mert az online zaklatás valós veszély. Sajnos, sokszor tapasztalom, hogy a gyermekek félve a megszégyenüléstől, nem jelzik a problémákat szüleiknek, sőt, még barátaiknak sem – mondja Varga Gerda.

A pszichológus szerint vannak szülők, akik úgy gondolják, hogy a számítógép előtt töltött idő ellopott idő, ugyanakkor napi szinten szembesülhetünk azzal, hogy a technológiai fejlődés exponenciális. 

– Önvezető autókról szólnak a híradások, és már Sophia, a humanoid robot is megkapta állampolgárságát. A mesterséges intelligencia óriási ütemben fejlődik, új kihívások elé állítja a világot, benne az oktatást, a tanulókat a szülőket egyaránt. A számítógépek emberek módjára igyekeznek gondolkodni, megírnak majd jónéhány házi feladatot és dolgozatot, de bízhatunk abban, hogy az emberek továbbra sem fognak úgy gondolkodni, mint a gépek. Mit tegyen a szülő ebben a helyzetben? Határokat szabva, türelemmel, jó példával elől járva neveljen. Ha pedig a gyermek viselkedésében negatív változást lát, legyen résen és nyújtson segítő kezet – fogalmaz Varga Gerda.

(Főoldali képünk illusztráció Fotó: Shutterstock)