Árokba futott a járművével, de jóvátette hibáját a Kiskörénél balesetet okozó férfi

Maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt folytattak a hatóságok büntetőeljárást, amelyben végül az ügyészség arról határozott, hogy megszűnt a gyanúsított büntethetősége. Az indok, hogy sikeres és eredményes lett a közvetítői procedúra. Az ügyről a minap dr. Gubala Ádám Miklós, a Heves Vármegyei Főügyészség helyettes sajtószóvivő ügyésze tájékoztatta a portálunkat. 

Az Egri Járási Ügyészség határozatában az szerepel, hogy még 2021 nyarán egy 23 éves férfi Kiskörére közlekedett egy kilencszemélyes kistehergépkocsival, amelyben négy utas ült. A sofőr haladás közben telefonált, emiatt egy pillanatra nem figyelt eléggé. Ennek következtében egy jobbra ívelő kanyar után leszaladt az úttestről, kidöntött egy jelzőtáblát, majd a vízelvezető árokban állt meg. A baleset nyomán az egyik utas mozgásbeszűküléssel járó súlyos karsérülést szenvedett. 

A vádhatóság döntése alapján a Heves Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Igazságügyi Osztálya közvetítői eljárást folytatott le, amely az idén nyáron ért véget. Mégpedig oly módon, hogy az érintett felek között erkölcsi és anyagi jellegű jóvátételről született megállapodás, s azt a gyanúsított az abban foglaltaknak megfelelően teljesítette is. Ezek alapján pedig vele szemben az ügyészség megszüntette a büntetőeljárást. 

Magyarázatul dr. Gubala Ádám Miklós lapunknak kifejtette, a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) 29. szakaszának első bekezdése úgy rendelkezik, hogy tevékeny megbánás miatt nem büntethető az, aki az élet, a testi épség és az egészség, az emberi szabadság, valamint az emberi méltóság és egyes alapvető jogok, a vagyon, s a szellemi tulajdonjog elleni bűntény, továbbá – akárcsak esetünkben – közlekedési vétség elkövetését a vádemelésig beismerte. Mindemellett az is törvényi feltétel, hogy a gyanúsított közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. 

Érvényes a legmagasabb rendű jogforrás alapján ez a rendelkezés három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntettet megvalósító, s a tettét beismerő személyre is. Ha viszont a terhelt ellen öt esztendei szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt járnak el, s ő a vádemelésig beismerő vallomást tett, valamint a tettével okozott sérelmet jóvátette, akkor a büntetése korlátlanul enyhíthető. Ekképpen rendelkezik a büntetőjogi törvény 29. szakaszának a második bekezdése. 
A Büntetőeljárási Törvény előírása ilyen esetben azt tartalmazza, hogy az ügyészség megszünteti az eljárást, ha tevékeny megbánás folytán a gyanúsított büntethetősége megszűnt. Ez történt ebben az ügyben is.