2023.10.15. 11:38
WC-kagylóba szülte, majd egy körömollóval halálra szurkálta újszülöttjét egy kamasz Egerben
Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek 38 éve a Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa a 19 esztendős, egri J. I.-t. A lehető legsúlyosabb bűncselekményt követte el, újszülött csecsemője életét oltotta ki. Ügyének tárgyalásáról a korabeli Heves megyei napilap, a Népújság az 1985. augusztus 2-i számában írt.
A fiatal lány szörnyű tette abban az időben is közfelháborodást váltott ki. A hajdani bírósági tudósításban a lap felidézte a vádlott előéletét, amelyet az ítélet indokolása is tartalmazott.
A tizenéves terheltnek gyermekkorában megromlott a viszonya az édesanyjával, mert annak második férjével nem tudott megbarátkozni. Állami gondozásba is került. A pszichológusok értékelése szerint az őszinteség csaknem teljes hiánya jellemezte őt. Megtörtént, hogy a vele egy albérletben lakó barátnőjétől is pénzt lopott. A minősített emberölés miatti 1985-ös büntetőeljárás előtt két évvel csalás és sikkasztás miatt elítélték, ám a büntetését akkor próbaidőre felfüggesztették.
A hatóságok előtt arról is beszélt a vádlott, hogy már 17 éves korában belekóstolt a nemi életbe. Az 1984-es év nyarán egy alkalmi partnertől teherbe esett. Utána nem sokkal egy másik ifjúval létesített élettársi kapcsolatot. Ám azt nem mondta el az új barátjának, hogy büntetett előéletű, ráadásul gyermeket vár. Ez jó ideig a vékony testalkata miatt nem is volt rajta észrevehető.
Végül már nem tudta titkolni, hogy nemsokára szülni fog. A munkatársainak, az ismerőseinek viszont azt magyarázta, hogy gyógyszert szed, s nagyon jó az étvágya, ezért indult hízásnak.
A vizsgálat során feltárt adatok, s a lány elmondása szerint, 1985. január 21-én a munkahelyén tapasztalta a szülési előfájásokat. Ezért hazament, s lefeküdt aludni. Aznap éjfél körül újabb fájdalmai voltak, ekkor a mellékhelyiségbe ment, ahol a WC-kagylóba szülte bele két és fél kilós, 51 centis fiúgyermekét. Ezután – az ítélet szerint – úgy döntött, hogy megöli az újszülöttet. A fürdőszoba piperepolcáról kis méretű körömollót vett le, s azzal tizenkétszer szúrta meg szívtájékon, fejen és nyakon a csecsemőt. Majd úgy cselekedett, mintha csak a szülés utáni sokk hatása alatt lenne: kisfia holttestét törülközőbe csavarta, reklámszatyorba tette, s elrejtette az ágyneműtartóban. Ezután lepihent, majd reggel ment dolgozni, mint máskor! Még aznap kibékült az élettársával, s hozzá költözött.
A megölt csecsemő holttestét csaknem két hónap múlva fedezte fel a főbérlő, aki értesítette a rendőrséget.
A csecsemőgyilkosság szankcionálása
Az újszülött sérelmére elkövetett emberölés címmel publikált a Jogi fórum című kiadványban pályázati munkaként jogtörténeti tanulmányt dr. Kovács Gyula 2020 augusztusában. Rövid részleteket közlünk a pályamunkából. Abban az olvasható, hogy Könyves Kálmán király Dekrétumainak első könyve szerint a „magzatjokat vesztő asszonyok” büntetése a főesperes előtti vezeklés volt. A Hunyadi Mátyás uralkodása idején, 1462-ben született törvénycikk kimondta: aki „vérrokonait a vérség negyedik ízén meggyilkolja”, annak „a király úr a bűnösök birtokait és fekvő jószágait másnak adhatja és adományozhatja”. Az 1878-as Csemegi-kódex, az első magyar büntetőjogi törvény, a gyermekölésért öt év börtönbüntetést rendelt el. Az 1961-ben alkotott Büntető Törvénykönyv (Btk.) az emberölés enyhébben minősülő alakzatának minősítette: az a nő, aki születő gyermekét a szülés alatt vagy után megölte, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést kaphatott. A ma hatályos Btk. alapján a szankció tíztől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést 14. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
J. I. a kihallgatásai során kezdetben másra próbálta hárítani a felelősséget, később azonban részletes, feltáró jellegű beismerő vallomást tett.„Egyedül voltam, senkihez sem tudtam fordulni” – mentegette magát.
Az elsőfokú bíróság ezt a védekezést nem fogadhatta el, hiszen – mint megállapította – a vádlott segítségre számíthatott volna az egészségügyi hatóságoktól, a nevelési tanácsadótól is. A bíróság a bizonyítékok ismeretében arra a következtetésre jutott, hogy a terhelt egyenes szándékkal valósította meg a bűntényt, erre utalt leginkább az a tény, hogy az újszülött holttestét elrejtette. Az orvos szakértő a szakvéleményében kifejtette, hogy a szülés utáni sokk csak enyhe fokban korlátozta a vádlott beszámítási képességét. J. I. javára írta ugyanakkor a bíróság a fiatal felnőtt korát, a beismerését, s a megbánó magatartását.
A lányt a Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek, s hétévi fegyházbüntetéssel sújtotta, mellékbüntetésül ugyanennyi időre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kötelezte a korábbi felfüggesztett büntetésének – tízhavi szabadságvesztésnek – a végrehajtására is.
Különleges nyom volt a Telehold újság
Emlékezetes Heves vármegyei eseteket elevenítünk fel röviden a következőkben: 1993: Hatvanban a szeméttelepen bukkantak egy csecsemő holttestére. A nyomozók 18 utcában, 400 lakásban hallgatták meg a lakókat. Különleges nyomként az akkori Telehold című újságról – amibe becsavarva feküdt a tetem – ujj- és tenyérnyomtöredéket rögzítettek. Így jutottak el S. A. 21 éves helyi lakoshoz. A hatvani kórházban orvosi vizsgálat megállapította, hogy a lány két héten belül szült! Kiderült az eljárás során, hogy a fürdőszobában a kádba beleállva hozta világra a kislányát. Pengével vágta el a köldökzsinórt. Becsavarta trikóba, újságpapírba, betette a szatyorba, s kidobta a kukába. 2014: Az Eger-patakban találtak rá egy újszülött holttestére a Vízimolnár úti lakótömbök mögött. A rendőrség félmillió forint díjat ajánlott fel a nyomravezetőnek, ám máig nem tudni, ki és miért végzett az újszülöttel. 2020: Az Egri Törvényszék 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt 10 év fegyházbüntetésre ítélte azt a csecsemőgyilkost, aki Tarnaméra határában magára hagyta újszülött, életképes fiúgyermekét.
(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)
