Bilincs került a kocsit lopó stopposra is Gyöngyösön

Hátrafeszített karok, csuklókra akasztott bilincsek. Kattan a bilincs a hatósági embernek ellenszegülő kezein.  Látványos rendőri intézkedés, amelyet a legtöbbünk legfeljebb a krimikből, illetve a televíziós híradásokból ismerhet. A való életben azonban megvannak annak a szabályai, hogy a hazánkban a kék egyenruhások, a civil öltözetet viselő nyomozók, valamint más rendészeti feladatot teljesítők milyen kényszerítő eszközöket, mikor, s legfőképpen mely mód- szerekkel alkalmazhatnak. 

A kényszerítés szükségességére megfelelő példa az az eset, amely még 2021. október 22-én történt Hevesben. A nyomozás és az azt követő vizsgálat megállapította, hogy azon a napon hajnalban a sértett, aki Egerből igyekezett kifelé a személygépkocsiján, felvette a későbbi vádlottat. A jóindulatú és segítőkész sofőr egy benzinkútnál megállt kávét inni a shopban. Erre az időre magára hagyta a járó motorú autóban a nemrég felvett utasát, aki kisvártatva átült a vezetőülésbe, s a négykerekűvel nagy sebességgel elhajtott. 
Ám a 3-as számú főúton Karácsondnál belefutott az épp elkezdett rendőri közúti ellenőrzésbe. Nem állt meg, hanem tovább robogott a járművel. Az egyenruhások természetesen üldözőbe vették. A menekülő autótolvaj a gyöngyösi lakóhelyére sietett, s ott kiugrott a kocsiból, amit persze a nagy rohanásban addigra összetört. Beszaladt a lakásába az ellopott személyautóból eltulajdonított holmikkal, köztük egy bőrtárcával, amiben az iratok mellett több száz ezer forint is volt. 

Az elfogásához több rendőr jelenlétében testi kényszerre és bilincselésre volt szükség. Ezt követően kiderült, hogy a férfi ittas volt, jogosítvánnyal pedig sosem rendelkezett. 
A vádhatóság jármű önkényes elvétele és lopás bűntettével vádolta az egyébként különös visszaesőnek minősülő terheltet. Arra tett indítványt, hogy a bíróság büntetésül másfél év börtönt, s két év közügyektől eltiltást szabjon ki a vádlottra. 
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) a Kényszerítő eszközök című VI. fejezetében rendelkezik minderről. A jogforrás 47. paragrafusa azt tartalmazza, hogy mikor vethet be valaki ellen kényszerítést, azaz testi kényszert a szolgálatban lévő hatósági személy. Nos, akkor, amikor éppen intézkedik valakivel szemben, de az illető ennek ellenszegül. A megtörésére alkalmazhat ilyenkor a rendőr testi (fizikai) erőt. 

A bilincs használatának főbb előírásairól az Rtv. 48. szakasza rendelkezik. A jogforrás szerint alapvetően négy feltétele van annak, hogy a rendőrhatóság munkatársa valakit megbilincselhet. Ezt teheti akkor, ha a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott embert meg akarja akadályozni az önkárosításban, ugyanígy elejét akarja venni, hogy az illető rátámadjon, vagy éppen szökni próbáljon. S persze az illető ellenszegülésének a megtöréséhez is igénybe vehet bilincset. 
Feltehetően kevesebben ismerik azt a 2012 decemberében született belügyminiszteri rendeletet, amely azokat az előírásokat rögzíti részletesen, melyek szerint a rendészeti feladatokat ellátó személyek milyen módon alkalmazhatnak kényszerítő eszközöket. 

Ennek a jogszabálynak a 7. szakasza úgy rendelkezik, hogy az arra jogosult által bevetett testi kényszer lehet megfogás, leszorítás, fizikai erőkifejtés, valamint elvezetés. Fontos követelmény, hogy ennek segítségével az intézkedés eredményessége biztosítható legyen. A rendelet azt is leszögezi, hogy a hatósági ember a támadás céljára szolgáló eszköz használatának megakadályozása, a támadás elhárítása érdekében – elengedhetetlenül szükséges mértékben – még önvédelmi fogásokat is alkalmazhat. 
Ugyanakkor arra is kitér a jogszabály, hogy ha az intézkedés sikere végett valakit az intézkedő személy a nyújtott kezével, minimális erőkifejtéssel távol tart magától, az nem minősül testi kényszernek.  A belügyminiszteri rendelet 8. paragrafusa a bilincselés további előírásait tartalmazza. Ennek értelmében a rendészeti feladatokat ellátó s intézkedő hatósági ember azzal szemben használhat bilincset, akit bűncselekmény, illetve elzárással is büntethető szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt elő akar állítani. S az ellen is, aki az adott helyzetben szökni akar, s ez másképpen nem gátolható meg. 

A rendelet részletezi azt is, hogy melyek a bilincselés módozatai. Így egymáshoz bilincselhető két vagy több ember keze. A kezek előre- vagy hátrabilincselhetők, utóbbit azonban csak akkor alkalmazhatja a hatósági személy, ha a megbilincselt támadásától vagy szökésétől kell tartani, továbbá, ha az illető ellenszegül az intézkedésnek. Ilyen esetekben az ellenőrzés alá vont egyén tárgyhoz is bilincselhető. 
Tilalmakat is felsorol az előbbieken túl a jogszabály. Vékony fém- vagy műanyag huzal, sérülés okozására alkalmas más eszköz ekkor nem vehető igénybe. Nem bilincselhető tárgyhoz az intézkedés alá vont ember, ha őt járművel szállítják. Nem alkalmazható ez az eszköz oly módon, hogy azzal valakinek indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoznak, netán a módszer számára megalázó. Az intézkedő saját magához senkit nem bilincselhet. 
A kényszerítő eszközöknek számos más válfaja is van az Rtv. alapján, így bevethető intézkedéskor vegyi eszköz, elektromos sokkoló, rendőrbot, kardlap, szolgálati kutya, útzár, lőfegyver is. E körbe tartozik a csapaterő alkalmazása, vagy a tömegoszlatás. Ezek igénybevételének előírásairól a következő részben tájékoztatjuk olvasóinkat. 
 

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)