„Ráfázott” a fűtőolajjal kereskedő házaspár

Mégse mindig az ügyeskedőké a világ! Igaz, ahogyan a tüzelőolajjal kereskedett az 1980-as években a B. házaspár Hevesen, s igyekezett munka nélkül többletjövedelemre szert tenni, az bizony végig magában hordozta a „ráfázás” veszélyét. A bűncselekmény-sorozatról a Hírlap jogelődje, a Népújság az 1987. április 25-i számában tudósított. 
„Hevesen tizedik éve dolgozik B. I.-né tüzelőolaj-kiskereskedő a férjével. Aztán 1987. január 19-én a kútra kitették a táblát: Olaj nincs! Két nap múlva, az áremelés után viszont már házhoz szállítást végeztek... Ugyanezt egy évvel korábban is megtették. Visszatartották az árut, így Hevesen az ÁFOR, illetve az erdőtelki téesz kútjánál lehetett csak beszereznie a lakosságnak a fűtőanyagot”. (Az idézet a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökéhez küldött 1985. március 3-i keltezésű közérdekű bejelentésből való.) 
Ezután szakemberek szálltak ki a József Attila utca 24. alatti kúthoz. Tizenöt nap vizsgálat nyomán kirajzolódott a kép: B.-ék jogszabálysértések sorozatát követték el. A saját hasznuk jócskán meghaladta a félmillió forintot. A rendőrségi nyomozás megerősítette a népi ellenőrök megállapításait. Arra is fény derült, hogy a pénzéhes kiskereskedők terhére rendszeres magánokirat-hamisítás is róható. 
A férjet még 1985. szeptember 17-én előzetes letartóztatásba helyezték. Az asszonyra a következő év januárjától várt ugyanez a sors. Elkészült a megyei főügyészség vádirata is különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen és társtettesként elkövetett csalás bűntette, s folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt. 
B.-ék 1980 óta szállítottak fűtőolajat a hevesi Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet (Gamesz) irányítása alá tartozó intézményeknek. Rájöttek, a legtöbb helyen hiányos az ellenőrzés és a nyilvántartás, ezt kihasználva több pénzhez juthatnak. Lényegesen nagyobb mennyiségű olajat számláztak, mint amennyit valójában tartálykocsijukkal kivittek a közületeknek. Az átvevők neveit rendre aláhamisították. 
Ahhoz képest, hogy B. épphogy kijárta az általános iskolát, a neje csak 5 elemivel büszkélkedhetett, fondorlatos ötletben nem szenvedtek hiányt. Minden áremelésnél visszatartották az előzőleg kapott árut. Az ezekre szóló utalványokat a megadott határidőn túl magasabb áron váltották be. Üzelmeikkel mintegy 1,3 millió forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban, s több mint 600 ezer forint jogtalan haszonra tettek szert. Tagadásukkal szemben a könyvszakértők s 34 tanú bizonyították: éveken át kijátszották az előírásokat. 
A Heves Megyei Bíróság a vádlottakat egyenként 3 és fél év börtönnel sújtotta, s kimondta a teljes vagyonuk elkobzását. 
A Legfelsőbb Bíróság másodfokon B. I.-né esetében a szabadságvesztés mértékét két és fél évre szállította le. A vagyonelkobzás helyett megszabta, hogy GAZ teherkocsijukat és Zastavájukat kötelesek leadni. Kötelezték őket, hogy kártérítésként a hevesi Gamesznak csaknem 1,2 millió, az államnak bűnügyi költségként 70 ezer forintot fizessenek meg.