Elégtelent kapott Gárdonyi

Másodéves korában az ifjú Gárdonyi Géza a Drukk című, kékre litografált tréfás lapot szerkesztette és rajzolta, de az az ötödik szám után az érdeklődés hiánya miatt megszűnt. Az első félévi bizonyítványa 1881-ben egy kellemetlen meglepetéssel szolgált: magyar nyelv és irodalomból elégtelent kapott az azt tanító Répássy Jánostól, aki 1878 és 1881 között oktatta az Egerben tanuló Gárdonyi Gézát. A javítóvizsgán Répássy azt mondta, hogy „Fiam, Tebelőled sose lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni.”

Emberi kapcsolatuk ennek ellenére is barátságosan alakult, mert az író csak a szépre emlékezett. Erre az alapot az adta, hogy ugyancsak Répássy korábban dicsérte Gárdonyi egyik írását. Erről az író így ír 1912-ben megjelent Hosszúhajú veszedelem című könyvének egykori tanára számára dedikált példányában: „Répássy János úrnak. Aki a legelső, karácsoni tárgyú írásomat dicsérettel különböztette meg a társaimétól – (1879-ben) – ezt a legutóbbi, szintén karácsoni tárgyú irásomat talán megintcsak érdeklődéssel fogja elolvasni. Tisztelő tanítványa: Gárdonyi Géza.” A Két katica-bogár című, 1906-ban megjelent kötetének dedikációja pedig a következő: „Az első példány az első mesteremnek főtiszt. Répássy János úrnak Gárdonyi Géza.”

Gárdonyi Géza várbéli sírjánál az író tisztelői 1935-ben Fotó: Fortepan

A Egri Érseki Joglyceum 1917-ben kiadott évkönyve szerint „a mozgósítás elrendelése óta hadiszolgálatot teljesítő beiktatott, de végbizonyítványt nem nyert joghallgatók” egyike „Gárdonyi Géza cs. és kir. 60. gy. e. önkéntes szakaszvezető” volt. Ennek alapján tehát a Líce­umban két Gárdonyi Géza nevű diák tanult. Az 1913/14-es, valamint az 1914/1915-ös évkönyvben az intézmény hallgatóinak névsorában azonban a Gárdonyi vezetéknév csak József keresztnévvel együtt olvasható. Az 1915/1916-os tanévről kiadott évkönyvben a hadiszolgálatot teljesítők között olvashatjuk a Gárdonyi vezetéknevet, de itt is csak a József keresztnévvel. Az 1918/1919-es anyakönyvben ismét találkozunk Gárdonyi József nevével. Az azzal azonos sorban található „Észrevételek” rovatban a következők olvashatók: „Letette a III. alapvizsgát a volt vall. és közokt. minisztériumnak 1918. november hó 21-én kelt 95975-IV. sz. rendelete alapján, és szótöbbséggel képesítettnek ítéltetett.” A Hivatalos Közlöny szerint „A magyar vallás – és közoktatásügyi miniszternek 1918. évi 95, 975. sz. rendelete a háborúból visszatért főiskolai tanulók tanulmányi kedvezményei tárgyában” jelent meg.

Gárdonyi József tehát katona volt, és ezért nem fejezhette be időben tanulmányait. Egyértelműen állíthatjuk tehát azt, hogy a jogakadémia 1917-ben megjelent évkönyvében feltüntetett Gárdonyi Géza név elírás.

Gárdonyi egyik iskolatársa, Juhász Kálmán nagyon szegény volt. Amikor beiratkozott az iskolába, valaki adott neki egy pár csizmát, s ebben taposta végig a három esztendőt. Időnként a csizmát talpalni és fejelni kellett. Egy alkalommal a csizma újbóli megfejelése után Juhász beállít az iskolába. A gyerekeknek feltűnik a hamvából újraéledő csizma. Gárdonyi kiugrik a padból, odamegy a táblához, rajzol egy glóriával körülékesített, hatalmas csizmát és alája írja: Örökkévalóság!

Gárdonyi Géza 1902-ben két alkalommal is duplumokat vásárolt a Főegyházmegyei Könyvtárból. A vásárlásokat az író saját kezűleg örökítette meg két névjegykártyájának hátoldalán. Az egyiken az olvasható, hogy „Főtiszt. és nagyságos Mihalek Manó urnak az egri érs. lyceum könyvtár igazgatójának a mai napon Harminchat koronát fizettem különféle duplumokért. Tisztelettel Gárdonyi Géza Eger 1902. III. 12.”

Az író földi pályafutásának végéhez is kapcsolódik a Líceum. A korabeli sajtó így ír erről: „Hatalmas, fekete érckoporsóban, pálmák és zöld szobanövények között várja az utolsó utat a Líceum dísztermében Gárdonyi Géza. Egyszerű, fenségesen szép ez a ravatal, mintha egész életének lenne az apotheozisa, amely minden törtetés fölött hirdeti: Beteljesedett. S a gyertyák halovány világossága hirdeti azt a sírontúli életet, melyben hitt, hívő lélekkel. Ó, élet, füvek, fák és virágok élete vagy. A hosszú hervadás után köszönt a megújhodás, az örök világosság, mely fényeskedjék neki. A ravatalhoz a kegyeletes egri közönség ezrével zarándokolt. Gárdonyi a várban kap díszsírhelyet. Eger város ma délelőtt egy nagyobb értekezleten egyhangúlag elhatározta, hogy Gárdonyinak, Torday Ányos dr. indítványára, a várban ad díszsírhelyet… A Lice­um dísztermében áll az egyszerű ravatal a súlyos, empire díszítésű fekete érckoporsóval. Nyolc gyertya ég a koporsó mellett, amely körül tavaszt varázsolt a pálma-erdö.”