2018.03.19. 19:45
Megindult a tavaszi ár: folyamatosan figyelnek, mindenre felkészültek
Az elmúlt napokban megáradtak folyóink, patakjaink, de az értékek biztonságban vannak. Sok megyei településen az előző években rengeteg kárt okozott a tavaszi ár, s a váratlan felhőszakadások. Sok energiát és pénzt fektettek a vízelvezetésre.
Hatvanban még nincs árvízvédelmi készültség a Zagyva vízállása miatt Fotó: Albert Péter
A napokban elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósága a Zagyva vízállása miatt Szentmártkonkátánál. Hatvanban jelenleg nincs érvényben árvízvédelmi készültség, de folyamatos megfigyelőszolgálatot látnak el a vízügy munkatársai. A folyó vízállása a Grassalkovichok városában 245 centiméteren tetőzött, vagyis a vízszint elérte a meder szélét, de az árteret nem öntötte el. A városban az elsőfokú riasztási szint 310 centiméter.
A szakemberek folyamatosan figyelik a Zagyva vízállását. Minden eshetőségre fel vannak készülve. Az előrejelzések alapján szombatig a Zagyva vízgyűjtőterületén harminc milliméter csapadék várható. Amennyiben ez bekövetkezik, kialakulhat egy nagyobb árhullám. Jó hír azonban, hogy a Mátrában, a Medvesben és Cserhátban már elolvadt a hó, s a víz addigra lefolyik, mire újabb esőzést jósolnak a meteorológusok.
Az előző években komoly gondot okozott a tavaszi hóolvadás sok észak-hevesi településen. Többször is hírt adtunk arról, hogy az olvadás és a bőséges csapadék következtében kritikus szintre emelkedett a Tarna vízszintje. Kíváncsiak voltunk, idén hogyan készültek fel a tavaszi árra, a védekezésre. Mudriczki József, Parád polgármestere érdeklődésünkre elmondta, hogy tavaly az Ilona, a Köves és a Tarna-patak összefolyása miatt a 24-es számú főút falubeli benzinkúthoz közeli részén vált meglehetősen veszélyessé a közlekedés. Ezen a részen többször is szivattyúzni kellett. A község belterületén idén eddig jól vizsgázott az elmúlt években kiépült csapadékvíz-elvezető rendszer, így nagyobb károk nem következtek be.
Recsken is sokat javult a helyzet. Nagy Sándor polgármester azt mondja, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a közmunkaprogram részeként, saját erőből mindenütt alaposan kitakarították a vízelvezető árkokat, átereszeket, a legkritikusabb részen pedig patakkotrást is végeztek, így bár magas a Tarna vízszintje, nem lépett ki a medréből. Tavaly itt is előfordult, hogy homokzsákokkal védték az ingatlanokat.
Sirokban Tuza Gábor, a település első számú vezetője arról adott tájékoztatást, hogy a község belterületén a közmunkások korábbi, több hónapos tevékenységének köszönhetően az árkok, a vízelvezetők, az átereszek szerencsére rendben vannak, ennek köszönhetően viszonylag gyorsan elvezetik a hirtelen keletkezett, elég nagy mennyiségű csapadékot.
Idén egyébként számos településen nyertek nagy összegeket a csapadékelvezető rendszerek kiépítésére. Szajlán, Ivádon 200–200 millió forintot fordíthatnak erre a célra, Mátraderecskén is megkezdődhet a nagy beruházás, amelyre közel 350 millió forintot költhetnek. Ennek a munkának az előkészítéséhez már évekkel ezelőtt hozzáláttak. Az adósságkonszolidáció révén kapott első húszmillió forintból készültek el az engedélyezett kiviteli tervek, amelyek alapján pályázhattak. Az elnyert támogatásból tíz kilométeres szakaszon oldják meg a csapadék elvezetését. Ehhez először az Almáskúti patakmeder rekonstrukciójára volt szükség, s a mostani pályázat keretében épülhetnek majd ki az átereszek, továbbá tíz kilométeren a csapadékelvezető árkok.
Beindult a Vöröskő-völgyi karsztforrás
A csapadékos tél és a lassú olvadás miatt már várható volt, hogy 2018 tavaszán is működésbe lépnek a Dél-Bükk időszakos karsztforrásai. Közülük rendre a Vöröskő-völgyi forrás indul leghamarabb, most is így történt, március 14-én már harminc centiméteres állandó vízsugarat produkált – hívta fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a ritka természeti jelenségre. A mészkőből álló területeken a csapadék 20–30 százaléka szivárog be a mészkő résrendszerébe és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. Amikor jelentős mennyiségű hó olvad el lassú felmelegedés hatására az 500 méteres magasságban található Vöröskő-völgyi forrás felszín alatti barlangjárata is megtelik, majd akár másfél méteres magasságú vízsugarat is kilövellhet.