2019.02.13. 07:00
A vízgazdálkodás a jövőnk alapja, tartja a MAGOSZ elnöke
A jövő alapja a vízgazdálkodás, jelentette ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke. Jakab István legutóbb a megyei gazdalbálon, Vámosgyörkön járt, ahol az idei év mezőgazdasági kihívásairól kérdeztük.
A termelőknek fontos felismerniük, hogy az adott településen milyen lehetőségeik vannak. A Heves megyei gazdák jól szervezettek, erősek és igyekeznek a megye adottságait kihasználni, figyelnek egymásra, segítik a társaikat – nyilatkozta lapunknak Jakab István. Szavai szerint a világban egyre nagyobb mennyiségben lesz szükség élelmiszerre és hazánk adottságai e téren kiválóak.
– Most kell arra felkészülni, hogy a nagyobb mennyiséget igényes piacon jó áron tudjuk értékesíteni – folytatta a MAGOSZ elnöke. – Ehhez elengedhetetlen a felkészült és képzett gazdák szakértelme, hogy a megfelelő szakmai, piaci, pénzügyi információk alapján jól szervezett gazdaságokat irányítsanak. A precíziós gazdálkodás, a digitális technológiák alkalmazása ma már alapkövetelmény, így csak azok maradhatnak versenyképesek, akik ezt felismerik és használják.
Jakab István kitért arra is, hogy a jövő mezőgazdaságának alapja a jól átgondolt vízgazdálkodás.
– A célkitűzések között szerepel a klímaváltozáshoz igazodva megteremteni a korszerű vízgazdálkodás és vízhasznosítási rendszer alapjait – hangsúlyozta a magyar gazdák érdekvédelmi szervezetének vezetője. – Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése kitörési lehetőség a gazdálkodóknak, de az öntözéspolitikát a rendelkezésre álló vízkészletekkel összhangban kell megtervezni. Nem tudunk hatalmas víztározókat építeni, ahhoz nagyon komoly költségvetési források kellenek, ám a kormány ebben partner: Magyarországon korszerű vízgazdálkodási rendszert kell létrehozni, hogy ne elengedjük, hanem megtartsuk a vizet. Hogy a felszíni vizek öntözési célra való felhasználásával tudjuk a hozamainkat olyan szintre növelni, amelyet már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna tennünk. A modern technológiák alkalmazásával ez már kötelességünk is.
Jakab István tudatta: tavaly ősszel megalakult a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézete is. Arra keresi a választ, hogyan lehet mérsékelni a klímaváltozás hazánkat érintő káros hatásait. Célja víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazásának elősegítése.
A vízkészleteinket fel kell mérni
A témával összefüggésben Jakab István kiemelte, hogy a kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot fordít majd az öntözés támogatására. Megjegyezte továbbá, hogy különbséget kell tenni az öntözési célú és a kiskertek locsolására történő vízkivétel szempontjából. A vízgazdálkodási törvény szerint a korábban engedély nélkül létesített kutakra engedélyt kell kérni, de ennek a határideje 2020. december 31-re módosult. Aláhúzta, a bejelentés azért fontos, mert az Unió a vízkeret-irányelv miatt szigorú előírásokat határozott meg hazánkban, s feltételhez kötik a különböző vízgazdálkodási elképzelések, programok támogatását. A fúrt kutak helyzetének rendezése hazánk földalatti vízkészletének a felmérését is szolgálja.
Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock