Tűzoltók elpörkölődött szakállal

HEVESVÁRMEGYEI HIRLAP. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. 1904. OKTÓBER 23.

Közönség köréből.

A hidon a sebes hajtás tilos! Ez a felirás vonja legujabban magára azok figyelmét, kik a fürdő-utczában lévő patak-hidon keresztül mennek. Érdekes és szomoru jelenség ez a tilalomfa. Hogy miért, engedje meg a Szerkesztő úr, hogy b. lapjának hasábjain pár sorban kifejtsem.

A nagy városok nagy forgalmú utczáin ideges élet uralkodik. Kocsik, villanyosok jönnek-mennek. Az ember, ha élete kedves, csupa szem és fül lesz, nehogy ezek a rohanó alkalmatosságok elüssék. Ezen városok tanácsa tehát lakói életbiztonságára való tekintetből megtiltja a sebes hajtást minden forgalmasabb helyen, igy különösen a hidakon.

Ime, városunk is utánozza egyik hidján a nagy városok ezen üdvös rendeletét. Ha valami idegen vetődik véletlenül az emlitetten feltilalomfázott hidra, városunk forgalmát mindenesetre túl fogja becsülni a valónál. De ha csak rövid félórát időzik kis patakunk partján, be fogja látni, hogy csalódott. Nagy ritkán megy végig ott egy-egy járókelő vagy kocsi. Forgalma elenyészően csekély (talán, ha meleg vizeink egyszer modern fürdők lesznek, másképp leszünk), városunk lakói biz’ ritkán járnak erre. Mi lehet hát oka a tilalomnak? Semmi más, mint a híd rozoga volta. A tilalom-kibocsájtó hatóság attól tart, hogy a rossz faalkotmány, melyet a nagyzoló fantázia „híd” néven ismer, egy gyorsan vágtató kocsi alatt le talál szakadni.

Szépen vagyunk! Alig hét méter hosszú hidban csak igy tudunk mi, egriek lelket tartani. És mit ér a tilalom? Azt, hogy pár hóval hosszabb ideig éktelenkedik városunk közepén e faalkotmány és akkor – leszakad. Mert ugy látszik, arra várnak. Azonban ez nem maradhat igy. Nem tehetünk ki senkit annak, hogy a híd, mikor gyalog, vagy kocsin rajta van valaki, leszakadjon s egy, esetleg több emberi élet, veszélybe kerüljön. Épen ez úton kérem az illetékes hatóságot, ne várja be a híd veszélyes leszakadását, hanem fogjon hozzá egy uj híd emeléséhez. Annyi pénze csak van közczélokra nemes Eger városának!

Omen

GYÖNGYÖSI LAPOK. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP. 1881. JANUÁR 20.

Tüzoltók Gyöngyösön.

Vasárnap este 6-7 óra közt félrevert harangok kongása riasztotta fel a város lakóit. Braun bérkocsi tulajdonos Csapó utczai házánál tüz támadt s elégett az istálló, a lakóház, és az istállóban két ló. – A másik két lovat pedig a tüz által kerekedett zavarban valami nemes szivü emberbarát ellopta. – Ezen kívül egy kilenczven frtot tartalmazó tárcza is elveszett a tulajdonosnak; de ezt a ritka becsületességü találó visszaadta. – A találó ama „tisztes czéhnek” egyik tagja volt, melyről mult számunkban irtunk. – A vasárnapi eset is megmutatta, hogy a tüzoltók intézménye nagyon helyén volna Gyöngyösön is.

– Nem vonjuk kétségbe, hogy városunk polgársága nagyon derék tüzoltó, sőt e kitünő tulajdonságát feltétlenül elismerjük. Az is bizonyos, hogy rendezetlen hadsereggel is lehet csatát nyerni, de egy rendes, jól fegyelmezett hadsereg azért mindig előnyben van. – Igy áll a dolog a tüzoltásnál is. Egy fegyelmezett, szakszerüen müködő tüzoltó csapat nemcsak könnyebben urává lesz a dühöngő elemnek, de azt is lehetetlenné teszi, hogy a tüz veszély helyén lopások forduljanak elől – Ma már négy-ötezer lakossal biró városainknak is vannak rendes tüzoltói, mért ne lehetne tehát a 16 ezret számláló Gyöngyösnek is, hol ezt az egymás hátára épült, összezsufolt házak is nagymértékben szükségessé teszik. – Vegye kezébe az ügyet az értelmiség, mint a fővárosban, hol a magyar mágnás urak se restellik elpörköltetni angol szakállukat, – és alakitsa meg a tüzoltók egyesületét. Legalább ott legyen köztünk összetartás, hol mindannyiunkat egyformán érhető anyagi csapásokról van szó. – Állitsunk tüzoltó egyesületet!

EGRI UJSÁG. 1894. MÁRCZIUS 6.

Egri ipar – külföldön.

A mily örömmel, ép olyan lehangoltsággal olvastuk az egyik tekintélyes fővárosi lapban, a „Hazánk”-ban a sorokat, melyek egy egri iparos, Balkay István gépész-lakatosnak gyártmányára, a szőlőoltóhüvelyekre vonatkoznak.

Örülünk azért, mert Balkay gyártmányát külföldön is észrevették, lehangoltak vagyunk pedig azért, mert ezt külföldnek kellett előbb észrevenni, hogy mi magyarok igazi becsét és értékét mérlegelni tudjuk.

Ajánlóképünk illusztráció. Fotó: Shutterstock