körkép

2019.06.17. 20:00

Hevesben nem késett a strandszezon a májusi esők miatt

A szabadvizek ­fürdőszezonja hivatalosan június első napjával, valójában a hónap utolsó harmadában, az iskolai ballagások után indul. A késői kezdésnek is köszönhetően a májusi esőzések, vele a Tiszán levonuló áradás magára a strandszezonra nem volt hatással. Munkát viszont adott bőven az üzemeltetőknek.

Sike Sándor

A Tisza-tó természetes környezetével egyre több fürdővendéget is vonz Fotó: Korsós Viktor/Heves Megyei Hírlap

Az épített strandok szezonja általában május első napján indul. Az idei esztendőben azonban a május olyannyira sok esőt hozott, hogy gyakorlatilag alig volt fürdővendég. Kevésbé volt hatással ugyanakkor a szabadvízi fürdőzésre a rendkívül csapadékos időjárás.

Megyénkben egyébként szinte csak a Tisza-tó alkalmas arra, hogy megmártózzanak mindazok, akik nem medencében akarják a hosszakat róni. Az ok egyszerű: a bányatavakban mindig is tilos volt a fürdőzés, mint ahogyan a horgásztavakon is tiltják ezt.

Kücsön Gyula, a sarudi Élményfalu, a Tisza-tó Kalandközpontjának vezetője a Heol kérdésre elmondta: az esőzések jelentősen megnövelték a szezont megelőző előkészületi munkákat, hiszen június első napjaiban voltak még eliszaposodott részek is a partszakaszon. Viszont a pünkösdi hosszú hétvégén már telt házzal üzemelt a strandjuk, ami legalább félezer fürdővendéget jelent.

A Tisza-tó egyik legszebb homokos partja

A szakember szerint a tó egyik legszebb homokos partja a sarudi és itt található, ­Európa második legnagyobb vízi játszótere. Egy teljesen új vizes bázis épül, saját sólyapályával. Folyamatosan bővülnek a szolgáltatásaik, eddig például két vendéglőt működtettek, amit most négyre bővítenek. A faluban pedig egy négy évszakos étterem megnyitásán dolgoznak.

– Egyre inkább a figyelem középpontjába kerül a Tisza-tó, a Balatonról is sokan váltanak át ide, amit a hamisítatlan természeti környezet és a szolgáltatások egyre magasabb színvonalának összhangja inspirálhat – mondta Kücsön Gyula.

Dinnyésháton is megélénkült a belföldi turizmus

A tiszanánai Dinnyéshát szabadvízi strandja a kisebbek közé tartozik. Dr. Tóth József, Tiszanána polgármestere szerint az utóbbi években érzékelhető a belföldi turizmus megélénkülése, és ez a dinnyésháti fürdőzést is jellemzi. A strandot egy erre a célra alapított önkormányzati cég üzemelteti, ­illetve működtet egy 19 férőhelyes szálláshelyet is, mert egyre nagyobb igény mutatkozik iránta.

– A Tisza-tavi strandok fejlesztései magukkal hozzák az egyéb szolgáltatások fejlesztéseit is az érintett falvakban – mondta a polgármester, aki úgy vélte, hogy két elkezdett beruházásuk befejezése jó hatással lesz majd a dinnyésháti strand működtetésére.

A Tisza-tó természetes környezetével egyre több fürdővendéget is vonz Fotó: Korsós Viktor/Heves Megyei Hírlap

A tavat körbekerekezők olykor meg is mártóznak

A tiszanánai kikötő egész évben, míg a strand június 1-től működik – tudtuk meg az üzemeltető Enter-Nána Non Profit Kft. ügyvezetőjétől. Sallós Károly szerint a májusi folyamatos esőzések, s vele a tiszai árhullám a strandszezont nem befolyásolták. Izgulni való azonban akadt egy lehetséges nagyobb áradás miatt. A szezon náluk a ballagások után kezdődik. A vendégek zömmel helybeliek.

– Örvendetes viszont, hogy egyre több a kerékpáros, mióta a tó körbekerekezhető. A biciklisek előszeretettel megállnak és megmártóznak. Egyre több a külföldi vendég is – mondta az ügyvezető, aki szerint a májusi időjárás sok pluszmunkát adott, de a szezonkezdést nem hát­ráltatta.

Szaporodnak a vitorláshajók a tavon Sarudnál

A sarudi, egyre élénkebb vitorlásélet­ közel két ­évtizeddel ezelőtti megteremtése az andornaktályai Kovács Ferencnek köszönhető. Szavai szerint ő maga szörfözéssel és szörfoktatással foglalkozott a tavon az ezredfordulón. Az első vitorláshajó, egy békéscsabai család alkalmatossága akkoriban jelent meg ott. Ez megmozgatta Feri bácsi fantáziáját. Előbb egy saját készítésű vitorlást épített, majd később vásárolt a Balatonról egy igazit, bár meglehetősen lehasznált állapotút. Ezt tudta megfizetni. Felújította, rendbe tette. Ekkorra már hatan voltak vitorlások, amire aztán a klubot megalapította. Stéget is készítettek, és évi rendszerességgel versenyeket hirdetnek. Minden év augusztus első szombatján rendezik meg azóta is a Szél-szalag vitorlásversenyt. Ma már 14–15 nagyobb és húsznál is több kisebb hajó van állandóan a tavon.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában