Iszákos szabómester „dézsmálta” a Széchenyi által is nagyra tartott egri Líceum könyvtárát

Magyarországon a XVIII. század a főpapok által létrehozott bibliotékák időszaka is. Elsőként Klimo György pécsi püspök alapította meg a könyvtárát 1774-ben, ezt azután a kalocsai Patachich Ádám érseké követte 1784-ben, majd pedig a szombathelyi püspök, Szily János létesített bibliotékát 1791-ben. A mai Egri Főegyházmegyei Könyvtár 1793-ban nyílt meg – olvasható az időrendi visszatekintés abban a frissen megjelent kötetben, amelyben Kiss Péter követte végig a líceumban lévő patinás könyvtár kezdetektől az ezredfordulóig tartó történetét.

– Eddig még nem jelent meg a könyvtárról olyan kiadvány, amely történetének 1949-ig terjedő időszakát hitelesen, elsősorban a létrehozása és működése során keletkezett iratanyag, s a korabeli nyomtatott források alapján, a teljességre való alaposabb törekvéssel ismertetné. A levéltári források mellőzése sok téves adatot és számos hiányosságot eredményezett – mondta igényes munkájáról a kutató, aki jelezte: ez a kötet a főegyházmegyei könyvtár történetével foglalkozó eddigi kutatásainak az összefoglaló lezárása.

A Bródy Sándor Könyvtár munkatársa a száraz könyvtártörténeti adatokon túl számos érdekességet is említ a bibliotéka múltjából. Ezek egyike Eszterházy Károly végrendelete, miszerint „a könyvtárat, vagy azokat a könyveket, amelyek ebben a házban vannak, az egri egyházra vagy püspökségre hagyom úgy, hogy egyszerre szolgáljon a köz javára, és oda bárki bemehessen és járhasson könyveket olvasni…” Akkor, 1799-ben a könyvtár 13 ezer 879 művet foglalt magában 20 ezer 293 kötetben.

Eszterházy féltette a gyűjteményt, ezért úgy rendelkezett, hogy nem szabad egy példányt sem kiadni „a veszély miatt, nehogy elvesszen.” Mégis megesett, hogy jelentős kár érte a könyvtárat, az 1850 körül az ott kisegítőként dolgozó szabómester – hogy az italozásához pénzt szerezzen – titkon 240 kötetet olcsón elkótyavetyélt. „De bánva cselekedetemet, és lelkiismeretemre vévén e dolgot, igyekezni fogok, hogy a könyvek... visszahelyeztessenek. Írám Egerben 30ik Septemberben 1850. Kolonits János mp.”

Jó száz évvel később 106 ezerre nőtt a gyűjtemény. A könyvtár kincsei között őrzik Mikes Kelemen törökországi leveleit, Dante Isteni színjátékának latin nyelvű fordítását, az 1600-as évekből származó, históriás énekeket tartalmazó Pompéry-kódexet, az 1394-ben kiadott Miskoczi-féle misekönyvet, Mozart Magyarországon található egyetlen eredeti levelét, melyet 1787-ben írt a nővérének. Igazi különlegesség az a negyven kötetből álló, szanszkrit nyelven írt, s a Buddha tanait magyarázó gyűjtemény, melyet Somdetch Phra Paramindr Maha Chulalngkorn sziámi király 1897-ben magyarországi látogatásakor adományozott az érseki jogi lyceumnak.

Kötetében Kiss Péter további értékes irodalmi dokumentumként adja közre azt a levelet, melyben Gárdonyi Géza 1899-ben kért – feltehetően az Egri csillagok írásához – „kosztümtani munkát” a XVI. századbeli török hadseregről. Később, 1902-ben és 1904-ben az író duplumokat vásárolt a könyvtárból, s ezeket saját kezűleg jegyezte fel névjegykártyája hátoldalára..

A bibliotéka első vendégkönyvébe 1814 őszétől írhatták be nevüket a látogatók. Köztük volt Széchenyi István, Jókai Mór, Ferencz József magyar király és osztrák császár, de Kodály Zoltán is. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár az ezredfordulóig című kötetet haszonnal forgathatják a könyvtártörténetben, a líceum múltjában búvárkodó szakemberek, de a kulturális emlékek iránt érdeklődő turisták is.

Egyetemi olvasmány volt egykoron az érseki képgyűjtemény históriája

Kiss Péter évtizedek óta kutatja az egri gyűjtemények történetét: 1986-ban írta meg a líceum­ múzeumának, majd Pyrker érsek képgyűjteményének a históriáját. Az utóbbi egy­időben egyetemi olvasmány volt az ELTE-n. A főegyházmegyei könyvtárral kapcsolatos, 2001-ben készült tanulmányáról dr. Löffler Erzsébet akkori igazgató egy tudományos konferencián úgy vélekedett, hogy „korrigálja a korábban megjelent írások tévedéseit, az eddig senki által nem kutatott források felhasználásával új adatokat is közöl. Itt olvashatunk először a könyvtári állomány létrehozásának korai időszakáról, az ismeretlen első könyvtárosról és munkásságáról…”