Mielőtt bármit kimondunk, egyeztessük a szívünkkel, vallja az egri irodalomtörténész

– Sikerült végig titokban tartani a születésnapi ünnepséget, amely igazi jutalomjáték volt számomra. Gábor fiam falán áll hatéves kora óta két Einstein-idézet, ami idevág. „A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága.” A másik: „A képzelőtehetség fontosabb, mint az ismeret.” Akármilyen jó fantáziám van, azt azért el nem tudtam volna képzelni, hogy ez ilyen szép, kerek, egész, emberi lesz, s ennyire nagy örömet nyújt nekem – így jellemezte Ködöböcz Gábor a múlt keddi köszöntését.

A szülőfalu és a Ködöböcz

Vámosatya a szülőfaluja. Elmesélte, egyszer kalandvágyból fölment a haranglábhoz, s körbenézett. Ott látta a Kaszonyi-hegyet és a Beregszászi-hegyet, s hazaérve eldicsekedett az élményeivel.

– A szüleim azonban elmondták, amit láttam a másik oldalon, a határon túl van. Akkor hallottam először arról, hogy léteznek határok. Ez volt az első sokk, elmagyarázták nekem, hogy volt valaha egy Nagy-Magyarország. Azt mondták, ott, a szomszédban is sok Ködöböcz van, de nem láthatjuk egymást – tette ­hozzá.

És ha már Ködöböczök. A vezetéknevéről korábban úgy tudta, hogy kis hentest, mészárost jelent.

– Amikor 2007-ben Buda Ferenc költőt, műfordítót vendégül láttam Egerben, a korábbi teória megdőlt. Ő ugyanis határozottan azt mondta, hogy a Ködöböcz kabar eredetű név, jelentése pedig: nem várt, váratlan. Ha ez igaz, akkor a nomen est omen elve szerint igencsak magasan van a léc, és alaposan föladták a leckét, hiszen a Gáborral (Gábriellel) együtt a nevem váratlan angyalt jelent. Mindenesetre igyekszem, hogy a nevemben rejlő nem csekély kihívásnak a mindennapok során meg tudjak felelni – mesélte lapunknak.

A családi háttér és az olvasás szeretete

Mint mondta, a Jóisten kegyelméből csodálatos emberek vették körül. Szülei kemény munkával, áldozatos helytállással teremtették meg számára és Éva húga számára a gondtalan gyermekkor és az iskoláztatás feltételeit.

– Az olvasást és a betűvetést a helyi általános iskolában sajátítottam el. Eleinte bizony voltak nehézségeim az r-rel, amit végül is a „Répa, retek, mogyoró…” kezdetű mondókával sikerült leküzdeni. Első tanítóm, aki aztán később is a segítségemre volt, Tóth Béla, a szüleim mellett valószínűleg neki köszönhetem a legtöbbet. Az olvasásra nemigen kellett biztatni, a könyvekkel kezdettől fogva jó barátságban voltam. Nyári szünetben sokszor úgy belemerültem egy-egy Jókai-, Gárdonyi- vagy Móricz-regénybe, hogy a szüleim olykor már rám szóltak, hagyjam abba. Nem tehetek róla, így hozott a gólya – viccelődött.

Az egyetlen egyetemi bukás története

Tizennyolc évesen, a katonaéveket megúszva kezdte a tanulmányait a Debreceni Egyetem magyar–történelem szakán. Legendás tanárai voltak, úgy mint Görömbei András, Imre László vagy Bitskey István, akik nemcsak tényanyagot, hanem szemléletet is átadtak az ifjú hallgatónak. Ezekben az egyetemi években viszont egyszer megbukott nyelvészetből, ami miatt fél évet ismételt. Akkor ismerte meg élete párját, Ágnest.

– Lett belőle 35 éven át tartó házasság, két gyermek, hálát adok a Jóistennek értük. Ködöböczné Tóth Ágnes sok egyéb mellett a könyveimet, publikációimat elsőként olvasta el. Volt olyan, amikor azt mondta, mehet, de volt eset, amikor úgy kezdte: Ködöböcz, Ködöböcz... Ekkor tudtam, még dolgom van. Az egyenességét, az őszinteségét, a tisztaságát, a karakánságát szerettem benne a legjobban, nagyon hiányzik nekem. Viszont, ha számot kellene vetnem az életemmel, azt kell mondanom, semmi nem úgy történt, ahogy elterveztem, de minden sokkal jobban és sokkal szebben történt – mondta mosolyogva.

Fontos útravaló a tarisznyába

Meglátása szerint, manapság nem nagyon osztanak lapot a szívnek. Úgy látja, mindent racionálisan próbálnak megoldani az emberek. Azt tanácsolja, mielőtt bármit kimondunk, egyeztessük a szívünkkel.

Arra törekszik, méltó legyen a nevére

– Jó, ha kéz a kézben jár a ráció és az emóció – hívta fel a figyelmet. De mondott egy másik példát is. Egy volt tanítványa a tanulmányai befejeztével a következő neki írt verssel köszönt el tőle: „Ha öröm ér, fogadd örömmel, ha bánat ér, viseld türelemmel, amihez idő kell, ne siesd el, ami megérett, ne szalaszd el!”

– Ez lehet egy életre szóló útravaló. Igyekszem ezeket a gondolatokat átültetni a mindennapi életbe, arra törekszem, hogy méltó legyek a nevemre – jelentette ki.

Végül elmondta, Sri Chinmoy az egyik szellemi vezetője. Elárulta, tőle vett át egy mottót: „Ó, világ, ne köss, ne vakíts meg engem! Csak engedj szívem törekvő otthonába visszatérni engem”.

Ködöböcz Gábor főbb írásai

Irodalomtörténészként az utóbbi másfél évtizedben két monográfia és négy tanulmánykötet fűződik Ködöböcz Gábor nevéhez. Ezek a kötetek sorrendben a következők: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002); Értékvilág és formarend (Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2003); Megtartó párbeszéd (Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2009); Erdélyi élmény – erdélyi gondolat (Líceum Kiadó, Eger, 2011); Szépen magyarul, szépen emberül (Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2014); Kiss Benedek (Magyar Művészeti Akadémia, Budapest, 2014).