Az új utak építése mellett versenyképessé tennék a vasúti közlekedést is

Harmadik alkalommal rendezik meg a kedden kezdődött Magyar Közlekedési Konferenciát. A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE), a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a MÁV Zrt. ismét a Hotel Egert választotta a háromnapos rendezvény helyszínéül, amelynek mottója ezúttal: kihívások és megoldások. Megemlékeztek arról is, hogy idén hetvenéves a KTE.

A nyitónap délelőttjén kormányzati szereplők beszéltek az országos közlekedési tervekről. Dr. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára előbb az európai uniós 2050-ig szóló ambiciózus terveiről beszélt, amely a közlekedés károsanyag-kibocsátását a jelenlegi 25 százalékról nullára csökkentené, s az energiatermelést, valamint az akkumulátorokat is környezetbarátabbá tenné. Szintén törekvés a dokumentumok digitalizációja, a járművek összekapcsolása, önvezetése, a halálos közlekedési balesetek nullára csökkentése. Az egyik célkitűzés, hogy 2030-ra a 300 kilométernél nagyobb távolságra szállított áruk felét vasúton vigyék. Mosóczi szerint minden tagállamnak hozzá kell ehhez járulnia, de nem ugyanazokról az alapokról indulnak neki, a szegényebbeket ezért támogatni kell.

Sorolta azt is, hogy Magyarország 2024-ig 3200 milliárd forintot – ebből 1800 milliárd hazai költségvetési forrást – költ úthálózatára. 2016–2024 között ezer kilométer új út épül, idén a gyorsforgalmi úthálózat hossza meghaladja az 1500 kilométert, kétszáz kilométer új út készült, vagy készül el. Ugyanakkor van tennivaló, hiszen 16 ezer kilométernyi közút állapota nem megfelelő.

Dr. Mosóczi László kifejtette, a vasutat versenyképessé akarják tenni: utasbaráttá, megbízhatóvá, rövidebb eljutási időt biztosítva az utasoknak. Az utasok fele Budapest elővárosaiban vonatozik, a HÉV-vel együtt az utasforgalomból való részesedés pedig hetven százaléka a térségnek. Egységes tarifákat, összehangolt menetrendeket, a párhuzamosságok kiszűrését tűzték ki célként. Ezzel párhuzamosan az áruszállítást is vonzóbbá akarják tenni, hogy elérjék az évi 60 millió tonnás szállítási teljesítményt. Ennek érdekében konténeres intermodális csomópontokat akarnak kialakítani, valamint kedvezményekkel is a vasút felé terelnék a fuvarozókat. A visegrádi térség fővárosait gyorsabb vasutakkal kötnék össze, illetve tanulmány készül egy Budapest–Kolozsvár gyorsvasútra. Cél továbbá a kerékpározás segítése, a halálos balesetek számának csökkenése, amely 2013 óta stagnál. Szót ejtett arról is, hogy vasúti műszaki vizsgálati központ létrehozása, amelyből kevés áll a gyártók számára.

Dr. Fónagy János, a KTE elnöke, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára szerint a közlekedést érintő kérdésekben együttműködés jellemzi a döntéshozatalt. Feladat a helyi és a helyközi közlekedés határvonalainak feloldása.

Felsorolta a kormányzati programokat, az M8-as és az M9-es út megépítését, a 47-es út négysávúsítását, a megyeszékhelyek gyorsforgalmi úttal való bekötését, a Magyar falu programot, az észak-déli vasutak fejlesztését. Mint mondta, össze kell hangolni a menetrendeket a társadalmi igényeknek megfelelően, ami függ a szakpolitikától, a szolgáltatótól és a finanszírozótól is. A menetrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig haladnak, így van, ami csupán menetrendi kérdés, máshoz kis fejlesztés, például járműcsere szükséges, de valamihez komolyabb beruházásra lesz szükség.

Fontos Budapest közlekedése

Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség budapesti fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára előadásában arról beszélt, hogy a budapesti közlekedési helyzet javítása a tágabb térség – beletartozik Gyöngyös is – érdeke. A budapesti magasépítéseket össze kell hangolni a közlekedéssel. Említést tett a következő években szükséges fejlesztésekről: az agglomerációs és városi közlekedés egységesítéséről, a déli körvasútról, a HÉV-ek felújításáról, az intermodális csomópontokról, a metróvonalak és a Kisföldalatti meghosszabbításáról, az 1-es villamos csomópontjáról, az e-jegyrendszerről és tarifaközösségről, a repülőtéri gyorsvasútról, a villamosvonalak összekötéséről, a dunai kishajós közlekedésről, a Déli és Nyugati pályaudvarok föld alatti összekötéséről, a mikroközlekedésről, kerékpáros utakról, Duna-parti közterületekről.