Dr. Handó Tünde: Az Egri Törvényszék élen jár a múltunk feldolgozásában

– Hogyan helyezhető el az egri konferencia és a közel száz évet felölelő történeti kiadvány a bíróságok múltját feldolgozó országos palettán?

– Csak erős gyökerekből táplálkozva lehet jó bíróságot működtetni és jó bírót nevelni. Ezért 2012-től módszeresen dolgozzuk fel a múltunkat, és ebben az Egri Törvényszék élen járó, hiszen ők egy rövid kötetet megjelentettek már, most pedig egy csodálatos munkát, ami közel száz évet fog át. Az ügyviteltől a bírói életutakig, a történelem hányattatásáig nagyon sok epizód, esemény szerepel benne. Nagyon sok tárgykörben foglalkozunk a múltunkkal. Tucatnyi kiállítás van mögöttünk. Több mint ötven kötetet adtak ki a törvényszékek, de még az Országos Bírósági Hivatal is. Megszámlálhatatlan azoknak a munkáknak a száma, amelyek az ezeréves bírósági szervezet, bíráskodás történetét dolgozzák fel – mondta dr. Handó Tünde.

– Miként kapcsolható össze a bíróságok történelmi múltja és a jogállamiság problémaköre?

– Sokan kérdeznek ma rá, és akár kételkednek is abban, hogy Magyarország jogállam. Sok olyan országból érkező tudós, professzor, politikus teszi fel ezeket a kérdéseket, amely országok államisága akár csak száz, vagy 150 évre vezethető vissza. Az ezeréves magyar államiság kezdetektől kiemelt szerepet tulajdonított a bíróknak, a bíróságoknak. Szent István királyunk ­Imre herceghez írt Intelmeiben is csodálatos gondolatok szerepelnek a bíráskodásról. De gondolhatunk Werbőczyre, az Aranybullára. Amikor a jogállamiságról, a joguralomról van szó Magyarországon, akkor egy nagyon gazdag hagyomány, amit magunkénak tudhatunk. Mégis azonban, volt negyven évünk, amely lényegében arról szólt, hogy miként lehet ezt a jogállamiságot eltörölni, megszüntetni. Emlékeznek még sokan talán arra az ideára, eszmére, hogy a jog elhal, az állam elhal. Ezek után a rendszerváltás egy komoly leckét jelent nekünk, hiszen újra magunkra kell találni. A bíróknak, a bíróságnak. Mi is azt keressük, hogy miként tudunk részesei lenni annak, hogy a magyar szuverenitást őrizzük, ugyanakkor kapcsolódunk akár az Európai Unióhoz, vagy más nemzetközi szervezetekhez.

– Született-e 2012 óta hasonló időszakot feldolgozó kiadvány, mint a most bemutatott kötet?

– Ilyen átfogó kiadvány még nem született. Vannak olyan bíróságok, amelyek korszakról korszakra dolgozzák fel a fellelhető dokumentumokat, életutakat. Színes a palettánk, és remélem, hogy lesz máshol is arra példa, hogy ilyen átfogó jelleggel is megjelenik történeti munka.

– A konferenciát és a könyvbemutatót a nemrégiben felújított törvényház épületében rendezték. Talán nem túlzás: az ország egyik legszebb bírósági épülete az egri. Ezért is adódik a kérdés: milyen munka folyik ebben az épületben?

– Az Egri Törvényszék nagyon sok olyan eredménnyel büszkélkedhet, amelyben első, vagy az elsők között van a bírósági szervezetben. Számomra az kiemelten fontos, hogy a bíróságok találják meg a saját hangjukat is és járuljanak hozzá az ország egészének működéséhez. Itt ki lehet emelni az ügyfélközpontot, azt, ahogyan a felújítás megtörtént, ahogyan fogadják, foglalkoznak az ügyfelekkel általában, a sajtóval. Nagyon sok mindenben vesznek részt vezetők és bírák is, ami az ország egészét érinti.

– Információink szerint a digitális bíráskodásban is élen jár a törvényszék. Jól tudjuk?

– Az egyik legfontosabb és a legidőszerűbb kérdés ez ma, hiszen van egy digitális bíróság projektünk, amelynek keretében kialakítottuk például az e-aktát. Azt jelenti ez, hogy bármely ügyfél, aki bejelentkezik a rendszerbe elektronikus úton, a peres iratai egészét láthatja. Nem kell tehát a bíróságra bejönni és ott nézegetni, vagy a postai küldeményre várni. Mint hogyha a bankszámláját nézné vagy a csomagküldő szolgálatot, továbbított és megvásárolt terméknek az útját figyelné, otthon a kanapéról, a nyaralásból beléphet ebbe a rendszerbe és láthatja, hogy mi történik az ügyében. Az Egri Törvényszék a rendszert tesztelő bíróságunk, tehát most ők az elsők, ahol ezek az újítások, újdonságok bevezetésre kerülnek.