Ráfér a népszerűsítés a folyékony aranyra, sok gyerek még nem kóstolt mézet

Országszerte javában zajlanak a mézes reggeli akciók az oktatási intézményekben. Ezeken az alkalmakon méhészek látogatnak el az iskolákba, ahol előadásokat tartanak és kóstolót is visznek a diákoknak. Megyénkben számos helyen – Egerben, Gyöngyösön, Makláron – is rendeztek ilyen eseményt, s mint megtudtuk, de­cember közepéig tovább folytatódnak a programok.

Bíró Péterrel, a Heves Megyei Méhész Műhely Egyesület vezetőjével az idei év tapasztalatait, az ágazat jelenlegi helyzetét összegeztük. Elmondta, a hazai mézfogyasztás, ha lassan is, de érzékelhetően emelkedik. Napjainkban az egy főre eső fogyasztás meghaladja az évi hetven dekát, ám ez még mindig jócskán elmarad az európai másfél kilós átlagtól. A cél megduplázni ezt a mennyiséget, s ez nem is lehetetlen, ám nagyon sok munka és idő kell hozzá. Tény, a mostani mézes reggeliken kiderült, vannak olyan diákok, akik soha nem kóstoltak korábban mézet. Érdemes tehát népszerűsíteni az egészséges terméket minél szélesebb körben.

A szakember az idei szezonról úgy nyilatkozott, hogy az felemásan alakult. A tavasz biztatóan indult. A gyümölcsfák virágzására kirajzottak a méhek és szépen hordtak, ám mire az akác és a repce is virágba borultak, többhetes esőzés következett, ami kedvét szegte a szorgoskodó rovaroknak és a méhcsaládok is meggyengültek. Mire újra beköszöntött a napsütéses idő, a méhészek arra figyeltek fel, hogy a korábban vadvirágokkal teli réteken, gyepes területeken, árokpartokon mára jóformán csak fű nő. A felszántott földeken növekvő, zöld haszonnövények nem túl jó méhlegelők, kivéve a napraforgótáblákat, amelyekről idén jó termést hordtak be a méhek.

Megtudtuk azt is, hogy az éghajlatváltozás jeleit a méhcsaládok is észlelik. Az egyre hosszabb, melegebb őszök, a kora tavasszal nem ritkán támadó, kemény fagyok összezavarják a méhek biológiai óráját, visszavetve a családok erőteljes fejlődését. A mezőgazdaságban terjedő gyakorlat, az őszi zöldítés is zavaró tényező. Amikor októberben, november elején virágzó repcetáblákat látunk, nem csoda, hogy a beteleltetés sem egyszerű a méhészek számára.

A méz ára egyébként a kedvezőtlen időjárás ellenére alig változott a tavalyihoz képest és általában is igaz, hogy a világpiaci árakhoz igazodnak a magyar árak. Kivétel a kiváló minőségű akácméz, amiből idén nagyon kevés termett. Ennek ára a hazai piacokon 2000–2500 forint körül alakul. A vegyes mézet ennél jóval olcsóbban is megvehetjük.

Örömmel tapasztalták a méhészek, hogy a tavalyi drasztikus méhpusztulás idén nem ismétlődött meg. A pusztulás okaira azóta se derült fény, pedig komoly vizsgálatokat kezdeményezett az agrár tárca. A felbukkanó méhbetegségek – például varróatka – most is súlyos károkat okozhat egy-egy méhészetben, ám megfelelő, szakszerű tartással és gondozással ez ellen is lehet védekezni.

A szakember azt is hangsúlyozta, hogy éreznek némi elmozdulást a támogatások terén is. Európai Uniós támogatásként idén augusztustól méhcsaládonként ötszáz forintot kaphatnak a magyar méhészek, ami természetesen nem fedezi a költségeiket, de némi jövedelemkiegészítést jelent, ami kezdetnek nem rossz. Bíznak a folytatásban.

A megyei tagság nem unatkozik

Az ágazatot a kormány is támogatja, különböző pályázható lehetőségekkel. Ezek sokat jelentenek a korszerűbb eszközök beszerzésében, amelyek nélkül manapság már nem lehet versenyben maradni. Bíró Pétertől megtudtuk, jelenleg közel háromszáz tagot számlál a Országos Méhész Műhely Egyesület Heves Megyei szervezete. Számukra rendszeresen szerveznek szakmai előadásokat és gyakran látogatnak el egy-egy mézes programra is. Termékeik kelendőek, ám sokat javítana az értékesítésben, ha végre egyértelműen feltüntetnék a kereskedelemben kapható mézek származási helyét, összetételét. Ezt jó ideje szorgalmazzák a hazai méhészek, ám sajnos ez a mai napig nem valósult meg. Aki hamisítatlan, kiváló minőségű mézhez szeretne jutni, érdemes közvetlenül a termelőtől vásárolni, vagy megyénk piacain körülnézni.