SZETA

2019.12.07. 20:00

Harminc éve segíti a rászorulókat az egri alapítvány

Harminc éve jött létre a SZETA Egri Alapítványa, hogy támogatást, segítséget nyújtson a szegénységben és kirekesztettségben élőknek. Szolidaritás, demokrácia, romák, kilakoltatás, segélyek, oktatás, egyenlőtlenségek, munkanélküliség, közmunka. Ezek a hívószavak szerepelnek többek között a közösségi oldalukon, s ez határozza meg a munkájukat.

Barta Katalin

„Harminc év áll mögöttünk… Hittünk és hiszünk abban, hogy a szegénységben, mélyszegénységben élők élete, sorsa megváltozhat, ha külső segítséget, erőforrásokat kapnak. Az elmúlt évtizedekben alapítványunk igyekezett mindent megtenni azért, hogy ezek a források – pénz, tudás, információ, kapcsolatok, állampolgári aktivitás által – eljussanak a szegény településekhez, a szegénységben élő családokhoz, fiatalokhoz és gyerekekhez. Sok sikert, sok kudarcot, sok tapasztalatot gyűjtöttünk össze” – így foglalja össze a SZETA Egri Alapítványa közösségi oldalán az elmúlt évek munkájának eredményét.

A közös összegzésre is sort kerítettek a hétvégén. Találkozóra várták ugyanis szombaton mindazokat, akik részesei voltak munkájuknak, vagy figyelemmel kísérték azt. A jubileum alkalmából kérdeztük Farkas Zsuzsannát, az alapítvány elnökét.

Mindennap szakemberek várják a tanulni vágyó környékbeli gyerekeket. Beküldött fotó

– Beszéljünk egy kicsit arról, mi hívta létre a szervezetet!

– A SZETA Egri Alapítványa 1989-ben jött létre, azzal a céllal, hogy támogatást, segítséget nyújtson a szegénységben, kirekesztettségben élő családoknak. Tevékenységeink e feladatok köré szerveződnek. Az alakuláskor már nem számított jogellenes és szankcionálandó tevékenységnek a szegények ügyének felvállalása, ugyanakkor a rendszerváltás által generált gazdasági és társadalmi problémák fokozottan jelentkeztek országszerte.

– Milyen társadalmi folyamatoknak lehettek tanúi a segítők?

– A piacgazdaságra való átállásnak széles társadalmi rétegek váltak veszteseivé. Az elmúlt évtizedek alatt lassan megkapaszkodott cigányság ismét a társadalom peremére került, a munkanélküliség hirtelen valóságos formát öltött. Százezrek vesztették el az egzisztenciájukat, ezrek kerültek otthonukból az utcára. A demokratikus politikai berendezkedésre és kapitalista gazdaságra való átmenetnek természetesen voltak nyertesei, de a középosztály lecsúszott, sokan pedig elszegényedtek. Ilyen társadalmi és gazdasági környezetben egy hazai viszonylatban középvárosnak számító megyeszékhelyen szükség volt a problémákat kezelni szándékozó, a helyi rászorulók és a cigányok érdekképviseletét ellátó szervezet létrehozására.

– Melyek voltak az első lépések?

– Alapítványunkat 1989 decemberében jegyezték be. Pár év alatt pályázati forrásokból felépült szervezetünk székhelye, közel a felnémeti Béke-telephez, a Béke utca 60. szám alatt. Ez a választás tudatos volt, közel szerettünk volna lenni azokhoz, akik számára szakmai szolgáltatásainkat nyújtani akartuk. Ehhez igen sok segítséget kaptunk az Egri Dohánygyártól, a Soros Alapítványtól és az akkori Szociális és Családvédelmi Minisztériumtól. Az épületben Gyermekek Átmenti Otthonát is működtettünk tizennégy éven át, amelyet a korábbi városvezetés bezárt, mert úgy gondolták, ilyen intézményre a városnak nincs szüksége. Majd 2004–2006 között kiharcoltuk, hogy a Béke utca végén is legyenek közművek, víz- és szennyvíz, gázszolgáltatás, aszfaltozott járda és út. Ezekben az ügyekben sokat segített nekünk Vízi Gyula, az akkori önkormányzati képviselőnk.

– Milyen megyénkbeli településeken nyújt segítséget az egri SZETA, és mely eredményekre a legbüszkébbek?

– Az elmúlt tíz év alatt három település cigánytelepének felszámolásában vettünk részt. Dolgoztunk Szomolyán, Sirokon és a Borsod megyei Sályban, ahol sokan jutottak új otthonhoz, befejezett általános iskolai végzettséghez, szakmához. Az EU-s támogatás segítségével Sirokban, Bükkszentmártonban, Hevesaranyoson, Szajlán, Terpesen, Egerbaktán, Szúcson szakképzettséget szerezhettek a munkanélküliek, cselekvésre, öngondoskodásra aktivizáltuk az ott élőket és civil önszerveződésre. Jelenleg a hátrányos helyzetű gyerekek korai képességgondozását tartjuk szem előtt Szajlán, Hevesaranyoson, Egerbaktán, Szomolyán és Egerben – Felnémeten – a helyi civilekre támaszkodva.

– Feladatuknak tartják azt is, hogy felkarolják, s aktivizálják a közösségeket…

– Az említettekkel párhuzamosan az egri Béke utca végén élőkből aktív állampolgári közösséget szerveztünk a Civil Kollégium Alapítvány támogatásával. Ez a közösség most játszóteret szeretne gyerekei, unokái számára. Folyamatosan működtetjük az adománypontjainkat, foglalkozásokat tartunk a gyereknek, és most indítjuk el a Szerdai kávézó programunkat a felnémeti kismamák számára.

Visszaemlékeztek az elmúlt három évtizedükre

December 7-én délelőtt tíz órától a Béke utca 60. szám alá vártak mindenkit, aki kíváncsi a szervezet három évtizedes tevékenységére.

A program az Ez történt velünk című kisfilm levetítésével indult, majd a SZETA alakulásáról, működésének tanulságairól Győri Péter és Havas Gábor szociológusokkal beszélgethettek a résztvevők. Déltől az Egri SZETA alapítói, Csóka János, Farkas Zsuzsanna, Király József, Mogyorósi Zsolt, Móczár Katalin mesélték el történeteiket. Majd egy órától Belém botlott a SZETA, elmondom, miként történt címmel Lázár Irén, Radicsné Anikó, Puporka Zsoltné és mások idézték fel, mit nyújtott számukra a szervezet.

Délután pedig közösségi alkotóműhelyen, játékos foglalkozásokon vehettek részt, miközben a résztvevők egy csoportja főzött a vendégeknek. A zene és a tánc sem hiányozhatott a szombati programból. Egészen este hatig Egri Jani zenekara és a Baktarom együttes gondoskodott a hangulatról.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában