A magas vérnyomás veszélyeiről kérdeztük az egri kardiológust

Az applikáció alkalmas arra, hogy a betegek a rendszeresen mért vérnyomást rögzítsék, és egyfajta tükörként tudják használni, az eredményeket az okostelefonjuk ­segítségével el tudják küldeni a családorvosuknak – írja az MTI. A kardionaplóban hasznos tanácsok is olvashatók a magasvérnyomás-betegségről. Az egri Klára 18 évig kezeletlen magas vérnyomással élt, mígnem egy hirtelen jött erős orrvérzés után ki nem derült a probléma.

– Azóta ­vérnyomáscsökkentő gyógyszert szedek ­orvosi ellenőrzés­ alatt, ezzel karban­tartható a vérnyomásom. Az applikációt hasznosnak tartom, hiszen a baj felderítésén túl jól látszik a rögzített adatokból, hogy magas vagy ingadozó vérnyomást kell-e kezelni – mondta el Klára.

Dr. Szilágyi Attila, a Markhot Ferenc kórház kardiológiai osztályának főorvosa érdeklődésünkre ismertette, hogy az esetek 85–95 százalékában a magas vérnyomás primer betegség, melynek kialakulásában genetikai faktoroknak és különböző rizikótényezőknek van szerepe.

– Az esetek 5–15 százalékában a magas vérnyomás egy, a háttérben álló egyéb rendellenesség következménye, szekunder hypertonia, amelyet azonosítva és kezelve a vérnyomásértékek is normalizálódnak. A szekunder hypertonia hátterében a leggyakrabban alvási apnoe szindróma, vesebetegség, hormonális zavar, esetleg veleszületett ­fejlődési rendellenesség áll – ­jelentette ki a szakember. Hozzátette, a magas vérnyomás sokszor hosszú ideig tünetmentes, és már csak akkor ismerik fel, ha előrehaladott szervi elváltozás – például heveny szív-érrendszeri betegség, vesebetegség – alakul ki. Minél hosszabb ideig kénytelen a szervezet alkalmazkodni a magas vérnyomásértékekhez, annál nehezebb gyógyszeres terápiá­val rendezni. Az emelkedett vérnyomásnak típusos ­tünete a tarkótáji fejfájás, melyhez rossz közérzet, émelygés, szédülés, orrvérzés társulhat.

Jelentős vérnyomáskiugrások kritikus állapotot is eredményezhetnek, ami heveny mellkasi fájdalommal, szívelégtelenséggel, agyi keringészavarral társulva akár a beteg életét is veszélyeztetheti.

– A magas vérnyomás a felnőtt lakosság 30–45 százalékát érinti – hívta fel a figyelmet dr. Szilágyi Attila –, az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, s 60 éves kor felett már az emberek több mint 60 százaléka érintett. Az elhízás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a rendszeres stressz, a genetikai hajlam növeli a hypertonia előfordulását.

Hangsúlyozta, hogy a magas vérnyomás gyógyítása, s különösen a gyógyszeres kezelése élethosszig tartó interaktív folyamat, a beteg közreműködésével. A rendszeres, naponta több alkalommal történő vérnyomás-önellenőrzés a gyógyszerbeállítás folyamatában nélkülözhetetlen. Ha ilyenkor csupán a tünetek jelentkezésekor mérjük meg a vérnyomást, akkor nem kapunk ­valós ­képet a gyógyszeres terápia hatékonyságáról.

Nem csak gyógyszerrel kezelhető

A főorvos elmondta, az életmódbeli változtatások elengedhetetlenek­ minden hypertoniás betegnél, ezek az alkoholfogyasztás ­mérséklése, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a dohányzásról való leszokás. Középsúlyos és súlyos hypertonia esetén haladéktalanul javasolt a gyógyszeres vérnyomáscsökkentő terápia beállítása, míg enyhe hypertoniánál csak magas szív-érrendszeri rizikó vagy bizonyított célszervkárosodás fennállása esetén szükséges az azonnali gyógyszeres kezelés. A nem megfelelően kezelt hypertonia alattomos módon a teljes érrendszert károsítja: elősegíti az érelmeszesedés folyamatát és ­károsítja az erek belső sejtrétegének a funkcióját. Ennek következtében károsodik bizonyos szervek működése. A leginkább érintettek a szív, a vese, illetve az agyi erek, így az elhanyagolt magas­vérnyomás-betegség növeli például a szívelégtelenség, a hirtelen szívhalál, a perifériás verőérbetegség, a veseelégtelenség kialakulásának a kockázatát.