Az enyhe idő kedvez a kullancsoknak is

Dr. Pozsgai Szabolcs megyei tiszti főorvostól megtudtuk, a kullancsfélék családjába világszerte mintegy hétszáz ismert fajt sorolnak. Elsősorban olyan területeken fordulnak elő, ahol biztosított számukra az árnyékos, páradús levegő és a megfelelő búvóhely. Előnyben részesítik az erdők széleit, a patakok menti ligeteket, vadcsapásokat. Azonban egyre többször találkozunk velük városok parkjaiban és családi házak kertjében is. A fűszálakon, a bokrok levelein a lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodnak legfeljebb másfél méter magasságban, és várakoznak a megfelelő alkalomra.

A közhiedelemmel ellentétben a kullancsok a bokrok ágairól nem ugranak, hanem gyakorlatilag rásodródnak, átkapaszkodnak a ruházatra, bőrfelszínre, szőrzetre. A kifejlett nőstények – amelyek az embert érő csípések túlnyomó többségéért felelősek – vérrel teleszívott állapotban eredeti méretüknek mintegy tízszeresére duzzadnak meg. A bőrből magától csak három-nyolc nap múlva, a vérszívás végeztével esnek le.

– A számos fajuk közül a mérsékelt égövben a közönséges kullancsnak van jelentősége számunkra. A fertőzött vérszívó nyálmirigyéből a megbetegedést előidéző kórokozók a beszúrás után négy-hat óra múlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe – tudatta.

Kerüljük a kullancsokban gazdag élőhelyeket, a kertben csökkentsünk a búvóhelyek számát, használjunk riasztószert, zárt vagy impregnált ruházatot viseljünk, s alaposan vizsgáljuk át a bőrfelszínt! – tanácsolta.

A fertőzés esélye csökkenthető, ha a befúródott parazitát mihamarabb eltávolítják. A rizikós területen végzett tevékenység esetén minden este gondosan vizsgáljuk át magunkat! A kullancs a bőrhöz minél közelebb megfogva, vékony hegyű csipesszel megragadva határozott mozdulattal könnyen kihúzható, kiemelhető. Eltávolítás közben jó, ha vigyázunk, a lehető legkevésbé nyomjuk össze az „utótestét”, hogy annak tartalmát az esetleges kórokozókkal ne préseljük bele a bőrbe. Krémmel, olajjal bekenni tilos. A levegőtől elzárva fuldokló kullancs a gyomortartalmát visszaöklendezve nagyobb eséllyel okoz fertőzést!

A szakember megjegyezte, a leggondosabb fizikális védelem sem garantálja, hogy nem csíp meg minket az állat. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, de a kullancs-encephalitisszel – vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás – szemben létezik oltóanyag. A vakcina már egyéves kortól beadható. A védőoltási sorozatot javasolt a hideg évszakban elkezdeni, hogy a szezonra kialakulhasson a védettség.

Jellegzetesek a betegségek tünetei

A vírusfertőzött kullancsok által megcsípett emberek egyharmadánál az 5–14. napon influenzaszerű tünetek léphetnek fel. Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes lehet a gyógyulás. Minden ötödik betegnél második szakasz is következik a csípés utáni negyedik héten. A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásra jellemző például az erős fejfájás, a nyak merevsége, a magas láz, bénulások is következhetnek. A kezelés fontos, mert szövődmények maradhatnak vissza.

A Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okozza. Két nap és négy hónap között jelentkeznek a friss fertőzésre utaló bőrtünetek: kokárdaszerű, vándorló bőrpír formájában. Ritkábban a fülcimpán és az ízületek felszínén vastag gyulladt folt alakul ki. Ideggyulladás – fejfájás, hallászavar, arcidegbénulás, agyhártyagyulladás a csípés után 1–3 hónappal jelenhet meg. Kóros immunreakció miatt ízületi gyulladásos elváltozás léphet fel. A kór legtöbbször antibiotikummal gyógyítható.