Ha rossz irányba lépünk, depresszióhoz is vezethet az otthoni bezártság

Különböző hatások érik az embereket, ha kiszakadnak az eddigi életritmusukból. Dr. Hídvégi Márta pszichológus arról beszélt lapunknak, miként hat a kijárási korlátozás a különböző korosztályokra.

Munkatársainktól

Különféle hatások érik az embereket, ha kiszakadnak az eddigi ritmusukból és egy új helyzetben kell élniük hosszabb távon – egy-két hétig, vagy most már úgy látszik, egy-két hónapig – tájékoztatta a Heolt dr. Hídvégi Márta pszichológus, online pszichológus. Arra hívta fel a figyelmet, hogy támogassuk az időseket. Vannak aktívabbak, akik továbbra is tevékenyek: ők arra is szánnak időt, hogy kortársaiknak segítséget nyújtsanak. Megjegyezte azt is, hogy megszaporodtak a válások Kínában, s itt is ez várható majd. Valószínű, hogy a bántalmazó családban és az alkoholista családtaggal élők kifejezetten veszélyeztetettek, és kevés lehetőség van a szakszerű segítő beavatkozásokra.

A harminc körüli egri Panni már több mint két hete otthonról dolgozik. – Szerencsés vagyok, hiszen van, aki elvesztette a munkáját – mesélte. – A cég, ahol dolgozom, felajánlotta a home office lehetőségét, így a munkám és a keresetem megmaradt. A napi rutinomat próbálom tartani, reggel hatkor kelek, kávézom, reggelizem, tusolok, majd jön a munka. Három hét után viszont már érzem, hogy vágyom a társaságra, a munkahelyemre, hogy elmehessek egy kávézóba, moziba, de még nem őrültem meg, s tudom, ez a helyes ebben az időszakban. Betartom az ajánlásokat, s minden nap kimegyek a levegőre is. Tudom, ez még hetekig eltarthat, s mivel tavaszodik, biztosan lesznek nehezebb periódusok.

Bezárt a cég, elveszett a napi rutin

A szintén fiatal felnőtt Petra elmondta, eleinte úgy tűnt, hogy nem zár be a cég, ahol dolgozik, de egy hete másképp alakultak a dolgok.

– Ennek következtében ki kellett venni szabadságot és fogalmam sincs, meddig tart ez – magyarázta az egri hölgy. – Már most hiányzik, hogy bejárjak dolgozni, nincs meg a napi rutinom, mert igazából semmi feladatom nincs, amit időhöz köthetnék. Most, hogy jobbra fordult az időjárás, még nehezebb bent lenni, ezért néha egyedül elmegyek kirándulni. Várom, hogy vége legyen ennek az egésznek és programokat szervezhessek a barátaimmal.

Dr. Hídvégi Márta pszichológus interneten a Heol kérdésére elmondta, különböző hatások érik az embereket, ha a napi rutinjukból, ritmusukból ki kell lépniük, s egy új helyzetben kell élniük hosszabb távon – egy-két hétig, vagy most már úgy látszik, egy-két hónapig.

Aki hirtelen kilép a komfortzónájából

– Két szélsőséges helyzetet említek, viszont ezt egy skálaként kell elképzelni, többféle reakció, viselkedés, jelenség van – fogalmazott. – A napi rutin, a napi ritmus egyenlő a komfortzónánkkal. Aki a komfortzónájából kilép, az átléphet a Flow zónájába, ahol megtalálja az új élményeket, rácsodálkozhat az új helyzet előnyeire, és ettől jó közérzete marad, megtalálja a kényszerhelyzet optimista oldalát. Ilyenkor alkot: kifesti a lakást, rendbe hozza a kertet, megfőzi, megsüti azokat az ételeket, amiket eddig időhiány miatt nem készített el. Megírja az elmaradt dolgait, számláit, megír egy novellát, verset, megfesti az új képét. Erkélyen énekel a szomszédokkal.

Apaként és anyaként annak örül, hogy több időt tud tölteni a gyermekeivel. Gondol azokra, akik a frontvonalban dolgoznak, ezért annak is örül, hogy neki sokkal kényelmesebb: van enni- és innivalója. Igyekszik kiszűrni a sok álhírből a valódi információkat, betartja az egészségügyi szabályokat, mert hisz abban, hogy ezzel hozzájárul a krízis gyorsabb felszámolásához. Ha ezentúl otthonról kell dolgoznia, felfedezi ennek előnyeit, beosztja jól az idejét, fejleszti az informatikai tudását.

A szakember hangsúlyozta, az, aki a komfortzónájából a pesszimista irányba lép ki, az elkeseredettség, a depresszió irányába hajlik. Ilyenkor vannak, akik pszichológusra vágynak, de erre esetleg online számíthatnak.

– Ilyenkor az illető panaszkodik, kétségbeesik, felhalmozza az élelmiszert, ideges, kapkod, vagy éppen halogat. Nem tart ritmust, elúszik a napja. Ha új az otthoni munkája, akkor fél az új ismeretektől, ezért motiválatlan, hogy megismerje az otthoni munkavégzés csínját-bínját. Ideges, túl sok leckét ad a pedagógus a gyerekeinek, túl sokat rendetlenkednek a kicsik, mert nem tud kitalálni értelmes, motiváló együttlétet, veszekszik a családban. Nem tartja be a kötelező egészségügyi szabályokat, nem hisz bennük – sorolta a doktornő.

Idősek: egyesek cikizik, mások segítik őket

Kifejtette, hogy sok idős nagyon fél, mások nem fogják fel a helyzet komolyságát. Azt hiszik, kilenctől délig övék a bolt, a patika, és kirajzanak.

– Értsük meg őket, amúgy is magányosabbak, nehezen igazodnak el a világban, még a saját környezetükben is – említette dr. Hídvégi Márta. – Akik egyedül vannak, mert a családjuk messze van, vagy nem lehetnek együtt a vírus miatt, akik már az otthoni rendben tartást, főzést is nehezen végzik el, azok a legkiszolgáltatottabbak. Őket támogassuk. Vannak aktív idősek, akik továbbra is tevékenyek: ők arra is szánnak időt, hogy kortársaiknak segítséget nyújtsanak.

A gyerekeknek sem könnyű a jelenlegi helyzet

Arról is szólt a pszichológus, hogy azok a fiatalok, akiknek jó családjuk van, akikkel a felnőttek törődnek, szerencsések, értelmes, értékes együttlétekben, közös otthoni programokban lehet részük. Jól oldják meg a szülők segítségével a sokszor értelmetlenül sok és nem motiváló házi feladatokat is. Akik közülük társas magányban élnek otthon, unalmukban nyugtalanok, sokszor hisztisek lesznek, vagy rákattannak még jobban a virtuális világra, s mire vége a karanténnak, még függőbbek lesznek. Ezek a jelenségek a családi légkört erősen mérgezik. Megjegyezte, a kamaszok is veszélyeztetett korosztályhoz tartoznak, de ahány kamasz, ahány család, annyi lehetséges megküzdési stratégia!

A doktornő a jelenségekről elmondta, megszaporodtak a válások Kínában, és itt is várható ez. Valószínű, hogy a bántalmazó családban, az alkoholista családtaggal élők kifejezetten veszélyeztetettek, kevés lehetőség van a szakszerű segítő beavatkozásokra. – Legyünk empatikusak, segítőkészek, védjük magunkat, egymást! Ehhez nem elég a pszichológus tanácsa, segítsége – összegezte.

A bántalmazottaknak van hova fordulni

A bezártsággal együtt megszaparodhotnak a családon belüli erőszakos esetek is. Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár a Kossuth rádióban, elmondta, az otthoni összezártság miatt több feszültség keletkezhet az emberek között, ezért nőhet a kapcsolati erőszak áldozatainak száma a koronavírus-járvány idején. A személyes találkozások csökkentéséért át kellett alakítani a szolgáltatásokat. A szükséges szabályok betartásával továbbra is működnek a titkos menedékházak, a krízisközpontok és a félutas házak, valamint a nap 24 órájában ingyenesen hívható +36/80-205-520-as telefonszámon is lehet segítséget kérni. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a kapcsolati erőszak nem magánügy, ezért fontos, hogy mindenki jelezze, ha ismer olyat, aki áldozattá válhat.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában