Ellenünk fordult az egész világ

EGRI NÉPUJSÁG.

POLITIKAI NAPILAP.

1920. SZEPTEMBER 26.

Külpolitika.

A magyar ember mindig szenvedélyesen szeretett politizálni. Meg is volt az oka. Ausztria elnyomó politikája, a magyar vezetőférfiak egy részének erélytelensége, sőt gerinctelensége ösztönszerüen kiváltotta a magyarság ellenállását, mi különösen a háboru előtti években már a parlamenti küzdelmek méretét meghaladó villongásoknak lett forrásává.

Külpolitikai orientaciónk csak Ausztriáig, a Burg épületéig terjedt. Ott koncentrálódott a bel- és külpolitika. A háboru és az azt követő forradalmak a legegyszerübb ember figyelmét is ráterelték a külvilág eseményeire.

Ma kül- és belpolitika egy. A legfontosabb politikai vezérgondolat, mely ma minden magyar embernek fix ideálja kell, hogy legyen: az ország területi épségének visszaszerzése, éppen annyira kül-, mint belpolitikai kérdés.

Minden jó külpolitika alapja a jó belpolitika, csak a belső egyetértés, csak a termelő munka, csak erős, fegyelmezett hadsereg tehet bennünket rettegett ellenségekké és keresett szövetségesekké.

Azzal tisztában kell lennünk, hogy egymagunk nem vagyunk képesek arra, hogy visszavegyük az ország elszakitott részeit. Társakat, szövetségeseket kell keresnünk. Jó külpolitikát kell csinálnunk Bismarck és Andrássy Gyula szellemében, nem pedig az osztrák kontárok példájára, kiknek nem kis része van abban, hogy az egész világ ellenünk fordult. Orientálódjunk kifelé, szervezkedjünk és dolgozzunk itthon. Mert csak az erősnek szoktak szövetségesei akadni, a gyengének nem!

1920. SZEPTEMBER 28.

Felveszik-e Magyarországot a népszövetségbe?

(Zürich). Londoni politikai körökben nagy aggodalommal várják a népszövetség tárgyalásait Németországnak, Ausztriának és Magyarországnak a népszövetségbe való felvételéről. A helyzetet bonyolulttá teszi az a tény, hogy a délamerikai államok magatartása még teljesen bizonytalan. Franciaország és Belgium a leghatározottabban ellenzik a felvételt, Svájcz, Hollandia és a skandináv-államok mellette vannak. Anglia semleges, Olaszország magatartása bizonytalan. Jugoszlávia és Csehország Németország felvétele mellett, Ausztria és Magyarország felvétele ellen foglalnak állást, míg Lengyelország Németország felvételét ellenzi, ellenben Ausztria és Magyarország felvételét kivánja.

1920. OKTÓBER 14.

Ország-világ.

A szerbek berendezkednek – a magyar Bácskában és Bánátban. A szerb közoktatási miniszter a megszállott magyar területet három főfelügyelőségre osztotta. A bácsmegyei főfelügyelőség alá tartozik Ujvidék, Galántha, Titel, Zombor, Hódság, Apatin és Kisménes. A tiszai főfelügyelőség alá Nagykikinda, Óbecse, Zenta, Szabadka és Ókanizsa tartozik. A bánáti főfelügyelőség pedig Pancsova, Fehértemplom, Törökbecse, Nagybecskerek és Aracs fölött rendelkezik.

1920. OKTÓBER 15.

Magyarország 3 millió arany leit követel.

A kolozsvári „Ellenzék” bukaresti távirat alapjána következőket irja: Október havában Budapestre indul a román likvidáló bizottság. A békeszerződés 191. §-a alapján ugyanis Romániának meg kell állapodnia Magyarországgal azokra az összegekre nézve, amelyeket a román hadsereg rekvirálásaiért megtériteni tartozik. A versaillesi főtanács jóváhagyta Magyarországnak ezen igényét s igy Románia tartozik megtériteni a megszállás alatt rekvirált értékeket. Kötelezte a főtanács mindkét államot, hogy közös tanácskozáson állapitsák meg a fizetendő összeget.

Magyarország a románoktól a rekvirálásokért 3 millió aranyleit követel.

1920. OKTÓBER 17.

A tót néppárt autonómiát követel a Felvidéknek.

(Pozsony.) Hlinka András és Juriga Nándor Pozsonyban átadták Micsura miniszternek a tót néppárt manifesztumát, amelyben autonómiát követelnek a Felvidék részére. Az autonómiát lényegében ugy akarják megvalósitani, hogy a tót miniszternek valóban teljes hatalma legyen és Prágától függetlenül intézhesse a Felvidék kormányzását.

Követelik, hogy a Felvidéken a hivatalos nyelv az egész vonalon tót legyen. E nyelven adandó ki minden rendelet. A tisztviselői állásokra tótok alkalmazását kivánják. Követelik az iskolaügy rendezését a szabad iskola-fenntartás elve alapján, hogy a tót iskolákban kizárólag tót nyelven történjék a tanitás. Követelik a tót katonaságnak a Felvidékre való visszavonását és a legionáruisok demobilizálását.

Tallózta: Szilvás István