Kérvényezést küldtek a kegyúrhoz a hatvani templom kibővítéséért

HEVESMEGYEI TANÜGY. A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG S A HEVESMEGYEI ÁLT. TANITÓ-EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.

1900. JULIUS 15.

Gazdasági szaktanitó Hevesen.

A gazdasági ismétlő iskolák hálózata szépen kiépül Hevesmegyében. A kir. tanfelügyelő abbeli javaslatát, hogy a megye területén Egerben, Gyöngyösön és Pásztón külön szervezett szőlőszeti, Hatvanban, Hevesen és Tisza-Füreden külön szervezett gazdasági szaktanitói állás létesüljön és töltessék be, a mely hat ponthoz a többi gazdasági ismétlő iskolák mint központokhoz csoportosittassanak, a vallás- és közokt. miniszter elfogadta s már tavaly kinevezett egy ily szaktanitót Hatvanban. A folyó évi szeptember 1-től Hevesen kezdi meg működését a második, a mit Heves község lelkes készséggel karolt fel s mindama feltételeket készséggel megajánlotta, a melyek egy ily szaktanitó kineveztetéséhez kötve vannak: nevezetesen megajánlott 30 hold földet a szükséges épületekkel, tantermeket, viszont a gazdasági telep gépekkel és állatokkal való felszerelését a megyei gazd. egylet eszközli. Az egész országban most 12 ily tanerő nyer alkalmazást, egyet tehát Hevesmegye kap. Ugyancsak tárgyalás alatt áll a gyöngyösi, egri és pásztói szőlőszeti szaktanitó kinevezése, a mely utóbbi helyen az állami szőlőtelep már létesült és szép sikerrel működik.

HATVANI HÍRLAP.

TÁRSADALMI HETILAP. 1903. MÁRCIUS 8.

Bővítik a római katolikus templomot.

Hogy milyen vérmes nemzet vagyunk, a hatvani római katolikus templom kibővítésének kérdése is eléggé bizonyítja. Mikor a templom nagyobbításának kérdése felszínre került, azt hittük, hogy ehhez egyéb sem kell, mint a templomépítő bizottság megalakítása. A tégla, a mész, homok, fa, vas- és mész előteremtése mind a bizottság dolga. Ne vádoljuk tétlenséggel az építőbizottságot, ami tőle tellett, megtett mindent. Tervet készíttetett, kérvényezést a kegyúrhoz, püspökhöz, s ha ma is ott állunk, hol először voltunk, annak az az egyetlen oka, hogy a számítás nem volt reális.

(…) Hanem igenis lehetséges a templom kibővítése…, de nem rögtön, s nem az önadóztatás kikerülése nélkül, 30–40.000 koronába kerülő építkezés, nem eszközölhető ötletszerűleg azonnal, hanem hosszabb számítgatás után, évekre terjedő hangyamunkával, s évekre terjedő önmegadóztatással.

(…) Szerintünk a kibővítés keresztülvitele csak két úton lehetséges és pedig:

1. Vessen számot az építőbizottság a hatvani intelligencia önadakozására, s a hívők adóképességére alapított anyagi erejére, ötéves tartalomnak, s az építkezésre előirányzott összeg fedezetlen részének elvállalásáért tegyen lépést a kegyúrnál, megyéspüspöknél és káptalannál, vagy megfordítva.

2. Puhatolja ki az utóbbi tényezőknél, mily összegig lehet kilátás egész bizonyosan, s a hiányt 5 éves ön- és egyházi megadóztatással igyekezzék beszerezni.

HEVESMEGYEI LAPOK. VEGYESTARTALMÚ HETILAP. 1901. DECZEMBER 5.

A gyujtogató vádja.

Másodizben tárgyalta az egri kir. törvényszék mint esküdtbiróság Rosenberg Gyula pétervásári lakos bünügyét, ki azzal volt vádolva, hogy Magyar (pupi) Istvánt felbujtotta, illetve 10 frtért rábirta arra, hogy a pétervásári határban, Weisz Gyula szalmáját gyujtsa fel.

F. évi május hó 31-án tartatott már az ügyben tárgyalás, amikor ketten ültek a vádlottak partján: Magyar (pupi) István a gyujtogató és Rosenberg Gyula a felbujtó. Az esküdtek akkor mindkét vádlottat bünösnek mondották ki, de a törvényszék Rosenberg Gyulára vonatkozólag nem látván a vádat beigazolva, az akkori határozatát megsemmisitette és az ő ügyét uj esküdtszék elé utasitotta.

A tegnapi tárgyaláson Rosenberg Gyulát ujból kihallgatták, ki határozottan tagadta a terhére rót büncselekményt, Magyar (pupi) Istvánnal sohasem beszélt, sőt őt nem is ismerte s igy nem bujthatta fel. Ezzel szemben Magyar (pupi) István, kit a májusi esküdtszék 8 hónapra itélt gyujtogatás miatt és most mint tanú lett kihallgatva – fenntartja vallomását. Szembesitéskor Rosenberg szemébe vágta, hogy nem ismeri és pénzt neki sohasem adott.

A bizonyitási eljárás befejeztetvén, a kérdések megállapitása után az ügyész fenntartotta vádját és kérte Rosenberg Gyulát bujtogatás, illetve bünrészesség miatt elitélni. Az esküdtek rövid tanácskozás után nem bünösnek mondták ki a verdiktben és ennek alapján a törvényszék a vádlottat felmentette.

Tallózta: Szilvás István