Kétszáznál is több vadat gázoltak el az idén Heves megyében

A gyöngyösi Tóth István két évtizede vezet autót napi gyakorisággal. Szavai szerint ez idő alatt több alkalommal volt részese állattal való ütközésnek. Egyszer egy borz volt az áldozat, s késő éjszaka egy szemből jövő kamion vakító lámpái miatt későn észlelte az élőlényt. Van még egy róka és egy éppen csak megütött őz is a listáján.

– Közös valamennyi gázolásban, hogy a kocsiban kisebb-nagyobb kár esett. A legjelentősebbet a róka okozta: a légkondi hűtőradiátora sérült meg, nem volt olcsó a javítás – mondta a középkorú férfi.

A vadgazdálkodó adatai szerint a 2019–2020-as vadászati évben 210 elhullott nagyvad szenvedett el gépjármű ütközést megyénkben. Leggyakrabban, az esetek 60 százalékában őzet gázolnak. Közel egyharmadát teszi ki az eseteknek a gímszarvas, de apróvadat is jelentős számban ütnek el. Tavaly 179 mezei nyúl és 209 fácán találkozott mozgó járművel. Ezt már Kovács István János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves megyei Területi Szervezetének titkára mondta el a Heolnak.

A szakember szerint a vad bármely évszakban megjelenhet a közúton, de vannak kiemelten veszélyes periódusok, például a párzási időszakok. Legveszélyesebbek a hajnali és esti órák, illetve az éjszaka. A vadon élő állat legtöbbször váratlanul, hirtelen bukkan föl a közúton, máskor messziről észrevehető, hogy az út mellett tartózkodik. Az észlelést nehezíti az út melletti növényzet: gazos, gyomos útszél, bokros, fás terület. Télen viszont az utak sózása miatt sokszor láthatjuk a padkán tartózkodó állatokat.

A gázolások megelőzéséről a szakember elmondta: fontos, hogy a vadászatra jogosult az állományt a ­hatósági előírások szerinti szinten tartsa. Nem célszerű olyan vadgazdálkodási tárgyat, például etetőt, sózót tartani a közút közvetlen közelében, ami az állatokat odacsalja. A vadütközésnek fokozottan kitett útszakaszokon – a Magyar Közúttal egyeztetve – ki kell helyezni a veszélyre figyelmeztető táblákat.

– A balesetek elkerülése érdekében a közútkezelőnek kiemelt figyelmet kel fordítania arra, hogy az utak szélét karbantartsák, az elrejtőzést biztosító útszéli növényzetet levágják. Autópálya esetében a vad bejutását gátló kerítést mindig megfelelő állapotban kell tartani – mondta a vadászkamara megyei titkára.

Kovács István János a járművezetőknek fokozott elővigyázatosságot tanácsolt, főként a beláthatatlan szakaszokon.

– Ha megpillantjuk a vadat az út szélén vagy felénk tartva, akkor javasolt a sebességcsökkentés vagy megállás. Célszerű megvárni, míg átmegy az úton. A többi közlekedőnek pedig bekapcsolt vészvillogóval jelezhetik a veszélyt a sofőrök. Ha egy állat áthaladt előttünk, akkor várható még a társai felbukkanása, mert sokszor csapatban járnak. Éjszaka az őz, szarvas megpillantásakor vegyük le a fényszórót, hiszen az erdő lakóit a fény ugyanúgy elvakítja, mint az embert, így nem érzékeli a gépjármű közeledését – fogalmazott.

Fontos teendők a balesetek esetén

A vadelütés közúti balesetnek minősül, értesíteni kell a rendőrhatóságot. Kovács István János szerint megyénkben a rendőrség tájékozott, az adott útszakaszhoz tartozó vadásztársaság értesítése így nem gond. A gázolt vad a vadászatra jogosult tulajdona, a birtokbavételről, elszállításról ő gondoskodhat. Bűncselekményt követ el, aki az állatot elviszi.

Az ütközés során keletkezett kár megtérítését a Polgári törvénykönyv és a vadászati törvény szabályozza. Az autós akkor lehet nyugodt a kárrendezéskor, ha ilyen esetekre érvényes biztosítással rendelkezik. A kár, ami trófeásoknál akár milliós nagyságrendű is lehet, a vadászatra jogosult saját terhe, kivéve, ha bizonyítható a gépjárművezető felelőssége a balesetben.