Az egykori rendőrségi lovarda körbekerítése vihart kavart a pincetulajdonosok körében

– Néhány éve örömmel vettük, hogy biztonságba került a világon egyedülálló, több száz éves egri pincesor, amelyet omlások és beázások fenyegettek. A megmentéshez szükséges csapadékvíz-elvezetésre a város 200 millió forintot nyert – mondta Molnár Imre, az egyik legidősebb pincetulajdonos.

Szerinte most ismét gondban vannak. A korábbi rendőrségi lovarda már az építésekor élénk tiltakozást váltott ki a gazdák körében. Most pedig a tulajdonos lezárta az útként használt feljárót, megnehezítve vagy lehetetlenné téve a pincék megközelítését.

- Még szerencse, hogy a szüret befejeződött. Az elkövetkező hetekben és hónapokban azonban garantált a feszültség, hiszen a borok szállítása, mozgatása szinte lehetetlen – fogalmazott Molnár Imre, aki szerint a városvezetést hiába keresték. Csupán egy levélben értesítették őket arról, hogy a tulajdonosváltás és lekerítés jogszerű. Mégsem adják fel, mivel úgy gondolják ebben a helyzetben az önkormányzatnak kell beavatkoznia, hiszen a hivatali útvesztőben valahogyan elveszett az út bejegyzése, miközben közpénzből valósult meg a csapadékvíz elvezetése.

Saját kálváriáját Szabó Sándor is a közvetlenül a műemlék pincesor megközelítését biztosító, három méter széles szilárd, terméskő burkolatú csapadékvíz elvezető műtárgynak nevezett – valójában közútként használt – szakasz lezárásához köti. Az úgy két hete kapuval lezárt bejárati útra vezetett ugyanis (a karámok és a zártkertek között) a földút az Almási Pál utcai láncházak végén levő zártkertektől.

- Mi néhányan, akik a szőlőt a szövetkezettől vettük, ezt a már évtizedek óta kitaposott utat használtuk. A kertünkben termesztett szőlőt, feldolgozásra ezen az úton vittük a Szépasszonyvölgyi pincéinkhez. A lekerítéssel és az útszakasz lezárásával teljesen ellehetetlenültünk, bezártak minket – mondta. Amíg a rendőrségé volt a lovarda, az utat szabadon használhatták. Kezdetben a jelenlegi tulajdonos sem akadályozta ezt. Ám mióta a műemléki pincék előtt megépült a gépkocsival is járható, gyakorlatban közútként használható nyílt vízelvezető, az istálló mellett vezető szakaszt is korlátozni akarta, végül lekerítette és kapukkal zárta le.

- Az elhanyagolt állapotban lévő terület megvásárlása, a hozzá szorosan tartozó szomszédos területekkel együtt évekkel ezelőtt történt – ezt már a jelenlegi tulajdonos képviselője nyilatkozta portálunknak, neve elhallgatását kérve. A körbekerítésre szerinte azért volt szükség, hogy megszűnjék itt az illegális hulladék elhelyezés és parkolás, a nehéz gépjárművek az áthaladása, az ingatlan rongálása. Ezzel a tulajdonosi jogaikat gyakorolták, s mindenki számára egyértelművé tették azt a tényt, hogy az ingatlan birtokba került.

- Senkinek olyan jogosultsága nincsen, ami azt eredményezné, hogy nekünk a ingatlanon bármilyen korlátozást, akadályozást tűrnünk kellene. A területünkön nincs olyan út, amely a pincékhez vezetne. A közút a területen kívül megy, és azt bárki akadálytalanul használhatná, ha azt az egyik pincetulajdonos, épp Molnár Imre részben nem építette volna be. A kerítést az ingatlan tényleges határán belül helyeztük el, így segítve a pincetulajdonosok bejutását gépjárművel. A hátsó telek tulajdonosai egyébként nyilvános ingatlannyilvántartási adatszolgáltatás mellett vásárolták azt. Úgy vélem, jogszerűen jártunk el, s ez etikailag sem megkérdőjelezhető, hiszen figyelembe vettük a pincetulajdonosok érdekeit – fogalmazott a képviselő, aki ragaszkodott hozzá, hogy szavait e formában közöljük.

A kisajátításra nem volt fedezet

A pincetulajdonosok megoldási javaslata szerint az egri önkormányzatnak kellene kisajátítania az útként használt 150 négyzetméternyi területet. Az önkormányzat sajtóreferense, Szalay Andrea közölte: a magántulajdonban lévő ingatlanon a közlekedés korábban az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett átjárási szolgalom alapján történt, így vizsgálandó a szolgalmi jog elbirtoklása az érintett tulajdonosok részéről. Ez bírósági hatáskörbe tartozik. A szabályozási terv az érintett ingatlant útként jelöli ki a jövőre nézve, az esetleges későbbi kisajátítás illetve útépítés az önkormányzat költségvetési lehetőségeinek függvénye. Ugyanakkor ezen célra idén fedezet nem állt rendelkezésre. E körülményekről a kérelmező több alkalommal tájékoztatást kapott.