Majd' 500 baleset történt idén a Heves megyei utakon

– Az esztendő első tizenegy hónapjában szűkebb hazánkban 471 személyi sérüléses közúti közlekedési balesetet jegyeztünk be a nyilvántartásba, ami 7,1 százalékos csökkenés a múlt évi ugyanezen időszak mutatójához képest – tudatta lapunkkal Meggyesfalvi Tamás r. alezredes, a HMRFK közlekedésrendészeti osztályának a vezetője.

Hozzátette: közülük tizenkettő volt halálos kimenetelű, azaz ötödével, húsz százalékkal, vagyis hárommal kevesebb, mint tavaly. A korábbi tizenhattal szemben tizenhárman vesztették életüket a közútjainkon. Az adatokból látható, hogy csaknem 15 százalékkal mérséklődött (162-ről 138-ra) a súlyos és 2,7 százalékkal (330-ról 321-re) a könnyű sérüléssel járt esetek aránya – részletezte az értékelés megállapításait Erdélyi Róbert r. alezredes, kiemelt baleset-megelőzési főelőadó.

Nem túl megnyugtató viszont, hogy a jegyzőkönyvekben rögzítettek arra utalnak, a zéró tolerancia ellenére az előző esztendeinél hárommal több – azaz negyvenkilenc – alkalommal idézett elő nem kívánt közúti eseményt olyan járművezető, aki ittasan merészkedett a közúti forgalomba. A balesetek okait elemezve az osztály munkáját irányító alezredes azt közölte, hogy ezen a téren nincs változás a korábbi évek tapasztalataihoz viszonyítva.

– Az idén is a sebesség helytelen megválasztása áll a képzeletbeli dobogó felső fokán 231 esettel. A második legjellemzőbb ok az elsőbbségi szabályok be nem tartása (93 eset) volt – említette Meggyesfalvi Tamás. – Jelentős számban (42) fordult elő, hogy a közlekedők nem tartották haladásuk közben a követési távolságot. Jellemző volt továbbá a kanyarodási előírások megszegése (33 alkalom), az előzési rendelkezések megsértése (13), valamint a gyalogosokra érvény normák figyelmen kívül hagyása (12).

Arról is tanúskodnak a statisztikák, hogy a KRESZ paragrafusaiban foglaltakat megszegő személyautókat vezető sofőrök tehetők a legtöbb közúti bajért felelőssé. Az esztendőben 317 ilyen ügyben indult vizsgálat. Őket követik a sorban kerékpárosok, akik 52 alkalommal voltak okozói, huszonhétszer pedig elszenvedői balesetnek. A sorrend a továbbiakban: a teherjárművek irányítói (35 eset), a motorosok (33), a mopedesek (14), a gyalogosok (12), az autóbusz-vezetők (4), s a vadon élő állatok (3).

– Ha a balesetek bekövetkezésének időpontját vizsgáljuk, a legtöbb továbbra is délután történt, utána délelőtt, majd az esti, a reggeli és az éjszakai órákban – jelezte a kiemelt megelőzési főelőadó, aki beszámolt lapunknak a helyszínekkel összefüggő tapasztalatokról is. E szerint a közúti forgalomban vizsgálatot igénylő, halálos, illetve sérüléses 471 eset közül 253 lakott területen, 218 azon kívül történt. Az előbbiek sorában a leggyakrabban Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban adott munkát munkatársaiknak a helyszínelés.

– Szűkebb hazánk legnagyobb forgalmú részén, az M3-as sztráda megyei szakaszán kellett eljárniuk kollégáinknak a legtöbbször, pontosan negyvenháromszor. Az autópályán egyébként egy karambol végződött tragédiával, tizenhárom alkalommal súlyosan, míg huszonkilencnél könnyebben sebesültek meg a közlekedők. Mindez egy esettel kevesebb az elmúlt év azonos időszakához képest – fejtette ki Erdélyi Róbert. – Ezt követi a 3-as (24 ügy), a 24-es (20), a 25-s (12), a 21-es (10), a 33-as (8) és a 31-es főút (6). A többi eset az alacsonyabb rendű utakra jutott. A településeken konkrét baleseti gócpont azonban nem fedezhető fel. A lakott területen belüli balesetek legjellemzőbb oka az elsőbbségi jog meg nem adása volt a vizsgált időszakban – fűzte hozzá a szakember.

Jobban kell figyelni a gyalogosokra

– Sokszor adtak beszédtémát a közvéleményben a gyalogos balesetek. Ezeket külön is elemezték a közlekedésrendészek – ismertette a tényeket Meggyesfalvi Tamás.

Vizsgálataik során megállapították, hogy a vizsgált időszakban negyvenegy olyan személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, amelyben érintett volt a gyalogos. Ebből tizenkét alkalommal ő volt a nem kívánt esemény okozója. Vigyázatlan lépett az úttestre, tilos jelzésen haladt át. Huszonkilenc ügyben vétlen félként sérült meg a gyalogos. Ezek az esetek lakott területen belül történtek. A vétlen jármű nélkül haladók esetében megállapítható, hogy a sérelmükre okozott 29 balesetből nyolc a szabálytalan hátramenet, tizenhét az elsőbbségi jog meg nem adása – ebből tizenegy kijelölt gyalogátkelőhelyen – idézte elő a bajt. Háromnál az, hogy a járművezető a sebességet hibásan választotta meg, illetve egyszer szabálytalanul előzött.