2021.02.22. 20:00
Akár mínusz 40 fok sem kizárt a Bükk-fennsík egyes részein
A múlt héten megmutatta magát az igazi tél hazánkban is, éjszaka csak úgy repkedtek a mínuszok, de nappal sem kúszott a hőmérő higanyszála sokkal a nulla fölé. A legutóbbit megelőző hétvégén pedig a Bükk-fennsíkon mértek mínusz 35,5 Celsius-fokot, amint arról múlt hét közepén cikkeztünk. De, mint kiderült, ez nem is olyan ritka jelenség. Történeti visszapillantásunk a következőkben olvasható.
Galyatetõ, 2020. február 29. A Kékestetõrõl Galyatetõre vezetõ úton található egy szép kilátóhely, a távolban a Bükk-fennsík kontúrja tûnik elõ. MTVA/Bizományosi: Lehotka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Fotó: Lehotka László
Egyáltalán nem szokatlan, hogy a Bükk egyes részein mínuszok fordulnak elő, akár még nyáron is előfordulhat, persze, csak különleges helyeken és helyzetekben alakulnak ki ilyen furcsaságok. Mint ahogy lapunkban beszámoltunk róla, Kerékgyártó Róbert miskolci geográfus és társai még 2009-ben kezdtek méréseket a fennsík töbreiben. Azonban mások is végeztek hasonló feladatokat, ráadásul sokkal korábban is. Köztük Bánhidy László, aki a Heolnak mesélt a tapasztalatairól.
Bánhidy László Egerből Esztergomba került, az ottani Dobó Katalin Gimnáziumba, és évtizedeken át a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban tanított. Még 2014 és 2019 között Esztergom alpolgármestere is volt.
Az 1970-es évek elején azonban az Egri Tanárképző Főiskola padjait koptatta, és a Földrajz Tanszék akkoriban komolyan foglalkozott ilyen mikroklimatikus kutatásokkal. Dr. Futó József, tanszékvezetővel és Tóth Géza tanársegéddel közösen vizsgálták a kisugárzási minimumokat. A kisugárzási minimum valójában magas légnyomásnál jön létre, teljes szélcsendben, így a havas területeken magas a kisugárzás és ezeket mérni lehet a földfelszíntől öt centiméterre.
– A Bükk-fennsíkon az Őserdő és a Tar-kő irányában, az úttól háromszáz méterre található egy hatalmas dolina, én abban végeztem méréseket. Most visszatekintve arra az időre, elég hajmeresztő dolgokat is csináltam – mesélte Bánhidy László. – Mértem a hőmérsékletet a dolinában a földfelszíntől öt centiméterre, egy méterre és öt méterre. Mínusz 40 Celsius-fokot is megállapíthattam a legalján, de ahogy jöttem ki onnan, már tíz fokokkal több volt. Ez nagyon helyi dolog, csak az ilyen extra kisugárzásnak köszönhető. Alkoholos hőmérőt használtam, amiben volt egy fémszál is. Amikor a hőmérséklet csökkenni kezdett, az alkohol vitte lefelé a fémszálat, viszont ahogy melegebb lett, az alkohol visszakúszott, a fémszál azonban lent maradt, így nem kellett ott ülni. Igazából nagy felelőtlenség volt, mert ezt egyedül csináltam, ott mászkáltam a havas és hideg tájon az éjszakában. A Nagymezőn akkoriban volt egy kis sípálya és egy házikó, onnan jártam ki a méréseket elvégezni – számolt be élményeiről.
Elmondta továbbá azt is, hogy teljesen normálisak ezek a furcsának tekinthető hőmérsékleti értékek. Hozzáfűzte, a Nagymenzőn található dolinában nyáron és ősszel egyaránt végeztek méréseket olyan eset, volt, hogy októberben mínusz 16 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. Kiemelte, hogy ezek a mutatók teljesen helyi eredmények, és ha már nem adottak a feltételek, akkor meg is szűnnek. S nem kell arra sem számítani, hogy kirándulás közben hirtelen mínusz 35,5 Celsius-fok lesz, de ha mégis megtörténne, akkor is maximum a kiránduló cipője magasságában fordulhat elő ilyesmi.
