Az egyedülálló időseknek is segíthet a családtámogatási rendszer

Megyénk falvaiban is sok az olyan nagy alapterületű, régi építésű családi ház, amelyben magukra maradtak az idősek. Az alacsony nyugdíjaikból alig tudják fenntartani a többnyire korszerűtlen, felújításra szoruló ingatlanokat. Nem a legkeresettebbek ezek az épületek, hiszen szigetelésük is egy vagyonba kerül, a vidékre költözni vágyó fiatalok pedig számításba veszik a rezsiköltséget s a komfortot.

Olvasónk, Mária néni egy olyan észak-hevesi faluban él, ahol valaha szinte minden helyi család megtalálta a számítását a településen, vagy annak közelében. Az egykor prosperáló bányában a férfiak jól kerestek, a téeszben az asszonyok zöme is el tudott helyezkedni. Az aktív dolgozók munkájuk mellett háztájival is foglalkoztak jövedelmük kiegészítéseként.

– Rengeteget dolgoztunk, de az akkori viszonyokhoz képest jól kerestünk. Ekkor építettük mi is a kétszintes, száznegyven négyzetméteres házat, abban a reményben, hogy együtt marad a család, s a fiatalok itt alapozhatják meg az életüket a segítségünkkel – meséli.

Nem így lett. A rendszerváltás után bezárt a bánya, a szövetkezetek, a környékbeli gyárak. A fiataloknak költözniük kellett a megélhetés miatt. Mára csak az öregek maradtak itt. Az idős asszony három éve özvegyült meg. Száznegyvenezer forint nyugdíjat hoz a postás havonta. A nagy házból csak az alsó szintet használja, egy szobában és a konyhában fűt télen, magyarázta a nyolcvanesztendős asszony. Ma már nem építenének ekkora házat. Mária néni története tipikusnak mondható. A kérdés, mi lehet a sorsa a hasonló ingatanoknak?

– A probléma valóban érezhető Heves megyében is – tájékoztatott portálunk megkeresésére Balogh Zoltán, az ingatlan.com ügyvezetője, gazdasági szakértője.

Információik szerint a két vagy több generáció együttélésére is alkalmas, legalább ötszobás eladó lakások és házak száma a Heves megyei kínálatban jelenleg 660 darab, ami az összes hirdetés majdnem negyedét teszi ki. A nagyobb alapterület viszont a legtöbb esetben nem jelent nagyobb eladási árat. A többgenerációs ingatlanok átlagos kínálati ára például Mezőtárkányon, Domoszlón és Besenyőtelken alig éri el a 10 millió forintot. Egerben és Gyöngyösön ugyanezekért az ingatlanokért 54 és 52 millió forintot kérnek átlagosan.

Látszik tehát, hogy az elnéptelenedő településeken ez egyre nagyobb problémát jelent ez.

A másik probléma az, hogy ezeket a tágas, de részben vagy teljesen kihasználatlanul álló ingatlanokat nagyon költséges fenntartani és a minőségüket megőrizni. Arról nem is beszélve, hogy ezek a feladatok az idősebb generációra hárulnak, ám a jövedelmük sokszor az átlagosnál kevesebb, és nyugdíj mellett ezek a terhek kilátástalannak tűnhetnek. Van azonban ok némi reményre is.

A nagyvárosokba koncentrálódó kereslet a kisebb településekre is kiterjedhet a jövőben, főként azért, mert a koronavírus következtében a távmunka elterjedt, s az iroda helyszíne másodlagossá vált. Ráadásul egyre többen keresnek zöld környezetben található, nagyobb alapterületű ingatlanokat is. Januártól pedig extra támogatások érhetők el a nagycsaládoknak otthonul szolgáló ingatlanok kialakítására. Ez élénkítheti az érdeklődést a kistelepüléseken található, olcsóbb ingatlanok iránt is.

Nem mindegy az sem, hogy hol épültek az ingatlanok

Balogh Zoltán szakértő elemzése szerint érdekes megszemlélni a Heves megyei lakáspiac kettéosztottságát.

A több generáció együttélésére alkalmas, nagy alapterületű ingatlanok átlagos négyzetméterára például Bodonyban, Mezőtárkányon vagy Istenmezején igen alacsony, 50–60 ezer forint körül alakul. Ellenben egyes városokban, így Hatvanban, Gyöngyösön és Egerben, 248–260 és 310 ezer forintot tesz ki. Az is látszik, hogy a nagyobb házak relatív értelemben véve olcsóbbak. A kisebb alapterületű lakásokat is figyelembe véve a hatvani, gyöngyösi és egri átlagos kínálati négyzetméterárak 300, 315 és 407 ezer forint körül alakulnak az eladó lakások és házak esetében – összegezte a jelenlegi tendenciákat Balogh Zoltán. Sok függ a közlekedéstől, s attól, hol található munkahely.