Feloldották a korlátozást: újraindulhat a magyar sertésexport

Újraindulhat a magyar sertésexport Japánba, jelentette be január végén Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Magyarország regionalizációs megállapodást kötött az ország élelmiszeripari szakhatóságaival, ami azt jelenti, hogy hazánk fertőzésmentes régióiból lehet szállítani sertéshúst a japán piacra. Heves megye azonban, továbbra is erősen fertőzött terület.

Tavaly a Távol-Keleten hatalmas károkat okozott a sertéspestis, ezért soha nem látott mértékben áramlott oda a hús Európából, elsősorban Németországból. A húsipar és a sertéságazat jó évet zárt, a 2019-es árszinthez képest 14 százalékos növekedést produkált.

A koronavírus-járvány őszi hulláma visszavetette a piacot. A német vaddisznóállományban megjelent sertéspestis pedig leállította a távol-keleti importot. Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint óriási mennyiségű sertéshús ragadt bent Európában, sok százezer eladatlan német vágójószág jelent meg pluszban az uniós piacon.. A túlkínálat miatt tavalyi hasonló időszakhoz képest a sertéshús ára 40-50 százalékos visszaesésben van. Ez sok tenyésztőt tönkretehet megyénkben is.

Mezőtárkányban, közfoglalkoztatás keretében, 125 sertést hízlalnak. Tóthné Szabó Anita polgármester hangsúlyozta, hogy ők az állomány megőrzésére koncentráltak, amikor a környéken megjelent a sertéspestis. A hazai hús piaci jelenlétét és a munkahelyeket is védték.

– Poroszlón, Besenyőtelken, Füzesabonyban sok száz állatot vágtak le – részletezte Tóthné Szabó Anita. – Állatorvosok közreműködésével, szigorú védelmi szabályokkal, fertőtlenítéssel mi elkerültük a bajt. A választási malacokat a megszokott, de fertőzött területen lévő tenyészet helyett a Nyírségből hoztuk, kerülő utakon, fertőzésmentes területeken keresztül.

Pásztor István alpolgármester irányítja a sertéstelep dolgozóinak munkáját. Arról beszélt, hogy egy hónapja náluk is felgyűlt az állomány.

– Mi élőállatként árusítjuk a sertéseinket – részletezte Pásztor István. – Egy hónapja azonban nálunk is felgyűlt az állomány, és érdeklődtem vágóhídnál, ott azonban mélyen az önköltségi ár alatt fizettek volna értük. A veszteség helyett tovább hizlaltuk a jószágokat, vannak, akik kifejezetten a 150-160 kilós állatot vásárolják. A baj az, hogy az egyik üzletláncban már láttam ezer forint alatti lapockát, ami már évek óta nem jellemző a hazai húsra. Sajnos, a pénztárca vékonysága miatt sokan a dömpingáron behozott német húst veszik a lényegesen jobb minőségű, de drágább magyar helyett. Így viszont, a magyar gazda, ki tudja, meddig maradhat talpon. A japán piac nyitása azt mutatja, hogy a magyar higiéniai követelmények a legigényesebb piacokon is megállják a helyüket. A kivitel lehetőségével minél nagyobb mértékben élni kell – összegezte az alpolgármester.

Pásztor István is abban bízik, hogy az európai húsdömping miatt nyomott árú magyar piac helyett Japánban megfelelő bevételhez juttathat a hazai sertéságazat.

Kezdőképünk illusztráció. Fotó: Shutterstock