vadkárok

2021.03.29. 07:00

A gondozott kerteket is rendszeresen feltúrják a vadak Andornaktályán

Vadkárok miatt panaszkodnak az andornaktályai, úgynevezett Olajosok útjai zártkertek tulajdonosai. Levélben megkeresték már a helyi jegyzőt, illetve lapunkat is. Miközben minden érintett a megoldást keresi, nehezíti a dolgukat, hogy nagyon sok elhagyott, elhanyagolt telek van, ahol búvóhelyet talál a vad.

Sike Sándor

Az Olajosok útjai zártkertekben okozott vadkárok miatt kereste meg a Heolt az egyik telektulajdonos. Elmondása szerint az ügyben elektronikus levelet küldtek a falu címzetes főjegyzőjének. Válaszában Szabó Zoltán közölte, hogy ő maga is tisztában van az ottani állapotokkal, hiszen egészen a kö­zelmúltig neki is volt két telke a területen. A vadak kártételeit többször jelezte a vadásztársaságnak, kérve őket, hogy a vad gyérítését végezzék.

– Ahhoz, hogy a vadak bejárnak a területre és búvóhelyként is használják a kerteket, az járul hozzá leginkább, hogy a tulajdonosok nem gondozzák a jó gazda gondosságával a kerteket, gyümölcsösöket – fogalmazott válaszában a címzetes főjegyző.

Szabó Zoltán megjegyzése szerint nagyon sok tulajdonos már 60-75 év között van, és betegsége vagy más ok miatt nem tudja teljesíteni a feladatát. Ugyanakkor a fiatal gazdák, tulajdonosok között is sokan vannak, akik hagyják elszaporodni a csipkebokrot, vadszedret, kökényt, s más növényzetet, illetve nem művelik a területet. A művelési kötelezettség betartása külterületen (a zártkertek is ide sorolandók) egyébként a járási földhivatal hatáskörébe tartozik.

Megkeresésünkre Barczi Zsolt, Andornaktálya polgármestere azt mondta, hogy ismerik a problémát. A területen 90-100 zártkerti ingatlan lehet, amelyeknek a nagyobbik része elhanyagolt, elhagyottnak tűnik. A nappal megbúvó vad éjjel aztán kárt tesz a gondozott telkekben. A faluvezető szerint a vadak nemcsak itt okoznak problémát, hanem lakott területen és más településeken is. Ezt más falvak polgármesterei is jelezték már.

– Községünkben például a temetőben is gyakran garázdálkodnak, noha körbekeríttettük azt – mondta.

A belterületi károkozás tényét erősítette meg az egyik Rákóczi úti, a postához közel élő olvasónk. Ő többször személyesen is megmutatta a faluban élő munkatársunknak, hogy bejárnak a kertjébe a vadak. Megoldásként mozgásérzékelő fényszórókat szerelt fel, ami többnyire elriasztja a hívatlan éjszakai látogatókat.

A címzetes főjegyző azt is jelezte egyébként a panaszosoknak, hogy amennyiben a vadak jelentős kárt okoznak, a helyi vadásztársaságnál be kell jelenteni, kezdeményezni, hogy vizsgálják meg az ügyet, s fizessenek közösen megállapított nagyságú kártérítést. Megegyezés híján a jegyzőnél lehet kezdeményezni a kár megtérítését. (Keretes cikkünk.)

A Vízimalom Vadásztársaság elnöke, Cirinka Ferenc a Heol kérdésére azt mondta, hogy az elszaporodott vadállományt kilövéssel nem egyszerű ritkítani. A telkek valamelyikén bármikor lehet kinn valaki, s emberi életet nem veszélyeztethetnek. Hozzátette: szerinte is nagyon sok, gyakran örökségből származó parcellát hagyott magára a tulajdonosa. Hallott olyan esetről is, hogy valaki közel harminc ilyen műveletlen telket vásárolt meg. Legalább ezeken a területeken megszűnik majd a vadak búvóhelye, hiszen az új tulajdonos rendezni kezdte.

Kérdésünkre a vadásztársaság elnöke elmondta, hogy azokkal a telektulajdonosokkal, akik kijárnak a hétvégi telkükre, vagy akár művelt területük van a barackosban, igen jó a kapcsolatuk. A vadkárok megegyezés utáni megtérítésére már eddig is többször volt példa. Ez alatt értendő anyagi, illetve vadhússal történt ellentételezés egyaránt.

A vadkár rendezése költségekkel jár

Szabó Zoltán, a település címzetes főjegyzője a vadkárokkal kapcsolatos panaszok intézésének menetéről elmondta: a jegyzőnek vadszakértőt, kárbecslőt kell kirendelnie, aki eldönti, hogy kell-e, és, ha igen, akkor milyen mértékű kártérítést fizetnie a vadásztársaságnak. A vadkárbecslés szakértői díját a jogszabályok alapján a kérelmező előlegezi meg. Ez akár százezer forint is lehet, s a szakértői véleménytől függően a vadásztársaság vagy elfogadja a kártérítés nagyságát, vagy nem.

Előbbi esetben nemcsak a vadkárt fizetik ki, de kötelesek megtéríteni a vadkárbecslés szakértői díját is a kérelmezőnek, a jegyző pedig jóváhagyja a felek között a megállapodást. Amennyiben elutasítás a válasz, az illetékes bírósághoz lehet fordulni, és ebben az esetben az ügy ott folytatódik.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában