Két keréken vitt békeüzenetet a nagyvilágba az egri sportember

A francia kisváros, Albert környéke ádáz csaták színhelye volt az I. világháború idején zajló somme-i hadműveletek során. A bazilika tornyából jól látható volt a frontvonal, ezért szinte rommá bombázták, de a torony állva maradt. A tetején lévő öt méter magas, a gyermek Jézust tartó Szűz Mária-szobor vízszintes helyzetbe hajlott, de nem esett le. A templom előtt elvonuló brit katonák azt regélték, hogy az veszti el a háborút, akinél a szobor a mélybe zuhan. 1918 márciusában a németek elfoglalták a várost, az Arany Szűz szobra pedig áprilisban a földre hullott…

Ezt a legendát a világégés után újjáépített, s ma az eredeti szépségében látható székesegyház megtekintésekor jegyezte fel a béke kerékpáros követeként ismert Zelei József, aki az elmúlt több mint másfél évtized alatt harminckét alkalommal kelt útra.

– A misszió gondolata 2004-ben azzal a céllal született meg bennem, hogy a béke és a sport, ezen belül a kerékpározás népszerűsítése jó alkalmat teremt a világ különböző részein szórványban élő magyarság felkeresésére – fogalmazta meg küldetésének lényegét a békenagykövet.

Az Egerből útnak induló sportember útja első alkalommal a megyeszékhely lengyelországi testvérvárosába, Przemyšlbe vezetett, majd sorra következtek a további béketúrák. Ezek során vált valóra a nagy álom: öt kontinens érintésével, 85 ezer kilométert kitevő tekeréssel sikerült elvinni a békeüzenetet a nagyvilágba.

– Eljutottam Európa szinte minden országába, de kerékpároztam Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Tasmániában, Ázsiában és Afrikában is – összegezte Zelei József.

Ahol csak lehetősége nyílt rá, ott felvette a kapcsolatot a külhoni magyarság szövetségeinek és egyesületeinek vezetőivel és tagságával, így például a világ legnagyobb magyarlakta városában, Torontóban is.

A világot átszelő kerékpártúrák java részénél Bagó Sándor volt a békenagykövet állandó kísérője. – A feladatom annak a biztosítása volt, hogy minden betervezett helyre, programra időben megérkezzen. Emellett én voltam a szállásmester, a szakács, a kerékpár és a kísérőautó szerelője, s ahol alkalom nyílt rá, a bringás társa is. Az utazásról több ezer fotót, valamint néhány órányi videófelvételt készítettem – mondta a Verpeléten élő férfi.

Így történt ez 2014-ben is, amikor a béketúra apropóját a Nagy háború kitörésének 100. évfordulója adta. Akkor, majd egy évre rá az első világégés olasz- és franciaországi, illetve a keleti és az orosz front helyszíneit keresték fel. Emlékezetes volt az Európa legnagyobb katonai temetőjében, a Doberdó közelében lévő Cimetero Militare-ben tett látogatás. Az egyik parcellasorban 14 ezer 560 osztrák–magyar katona neve olvasható.

– Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy egykori hivatásos katonaként a sapkámhoz emelhettem a kezemet ezen a helyen – említette Bagó Sándor. Hozzátette, hogy mindenhol, ahol csak fejet hajtottak a hősök előtt, nemzeti színű szalagot kötöttek, s emlékkövet helyeztek el a síroknál.

A 2019-re tervezett kerékpártúra a magyarság határainkon átívelő egysége, a nemzeti összetartozás erősítése jegyében zajlott. A résztvevők a Parlament elől indultak, s a szlovák, osztrák, szlovén, horvát országhatár mentén keresték fel a határon innen és túl lévő települések lakosságát. Egy évvel később viszont maradt a határon belüli kerekezés. Eredetileg a szerb-, román-, ukrán- és a szlovák–magyar határ két keréken elérhető szakaszán folytatódott volna a békés szomszédolás, ebbe azonban beleszólt a vírusjárvány.

– A béke jegyében történő határtalan összefogással új folyamatot indítottunk volna el a Kárpát-medence magyarságának életében a sport, művészet, kultúra s a nemzeti öntudat erősítésére. Megfigyelhető, az elidegenedés helyett a közösségi és a civil kapcsolatok fejlődése kerül előtérbe. Mindig is nagy hangsúlyt helyeztem az ifjú korosztályok megszólítására, mert az a tapasztalatom, hogy a tudatos életre való felkészítésben nekik kell példát mutatnunk – jelezte Zelei József. Bízik benne, hogy a járvány elmúltával sikerül pótolni a határon túli részekre tervezett kerékpáros béketúrákat. Ezek – szem előtt tartva a még nem távoli Trianon-évfordulót – főként a nagyobb létszámú magyarság által lakott részeket, így a Vajdaságot, Erdélyt, Kárpátalját és a Felvidéket érintik majd.

A missziót teljesítő sportember reméli, hogy – mint az eltelt több mint másfél évtizedben tapasztalható volt – továbbra is megmarad a honi és a nemzetközi média érdeklődése a magyarság összetartozását erősítő, s az emberiség békevágyát hirdető túrák iránt.

– Ezek minden fáradságot megérnek – hangsúlyozta Bagó Sándor, aki felidézte egy olasz hölgy szavait, miszerint a Nagy háború miatt ma már senki sem tekint ellenségként a másik félre. A világ megbékél egy idő után.

Emléktábla az első katonaáldozatnak

A Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett szarajevói merénylet után sor került az I. világháború első fegyveres összecsapására az Osztrák–Magyar Monarchiát és a Szerb Királyságot összekötő zimonyi hídnál. 1914. július 29-én hajnalban a szerbek felrobbantották a Száván átívelő vasúti hidat, mire heves tűzpárbaj alakult ki.

A császári és királyi 68. szolnoki gyalogezred őrszolgálatban lévő katonája, az abádszalóki Kovács Pál éppen egy lőszeres ládát emelt be a lövészárokba, amikor halálos fejlövés érte. Ő lett az első világháború első katonaáldozata.

Zelei József 2017-ben kereste fel először a tragikus esemény helyszínét, egy évre rá emlékfát ültetett Kovács Pál szülővárosában. Ezt követően helyezte el az abádszalóki önkormányzat emléktábláját a ma már a forgalom elől lezárt zimonyi hídnál. Ekkor, majd 2019-ben koszorúval hajtott fejet a háború áldozatainak emléke előtt.