Hiába kínozták, haláláig harcolt a Mátra csodatévő forrásáért Klára asszony

Fallóskút korábban közigazgatásilag a 13 kilométerre lévő Hasznoshoz tartozott, ma Mátraszentimre része. Itt épült fel a felső-mátrai templomok közül talán a legismertebb, amely mára országszerte ismert zarándokhellyé bővült – számol be a matraszentimre.hu. Mint megtudtuk: Hasznos községben élt Sánta Lászlóné, Klára asszony családjával, akinek köszönhető, hogy Fallóskút búcsújáró hellyé vált. A zarándokhely története 1947-ig nyúlik vissza, amikor Klára asszonynak többször megjelent a Szűzanya. A látomások idején a nő férjével együtt útra kelt és közösen meglelték a forrást, amely mellé hamarosan kápolna épült. A kis kápolna építése 1948. szeptemberében kezdődött meg.

A zarándokhely legendája

Mint arról korábban beszámoltunk: az 1913-as születésű Csépe Klára visszahúzódó természetű, komoly kislány volt. Szentfazéknak csúfolták a társai, mert állítólag még libalegeltetés közben is az imakönyvét bújta. Tizenhat évesen hozzáadták egy Sánta László nevű gazdához. Klára három gyereket szült, vezette a háztartást, hajnaltól napestig dolgozott a földeken. A legenda szerint 1947. július 2-án aratás közben látomása volt:

rózsaszín ruhában, világoskék palástban megjelent neki a Szűzanya és egy forrást mutatott neki.

Ez a víz gyógyító erejű, ha hittel, szeretettel, imával közelítenek felé, mondta. Nem hitt Klárának az ura, jól el is tángálta, hogy micsoda bolondságokat álmodik, aztán csak beadta a derekát, és segített neki a forrás felkutatásában. Az asszony csak ment, ment, keresztül az erdőn, a bozótoson, és végül Hasznostól 13 kilométernyire egy mogyoróbokrokkal tűzdelt mezőn megállt. Férje rövid keresgélés után az ágak között kicsiny forrásra bukkant.

Klárának attól fogva sok látomása volt. Nemcsak Szűz Mária látogatta meg sűrűn, hanem a szentek, sőt olykor maga a hosszú szakállú – ilyennek látta Klára – ősz Úristen is. A helybeliek eleinte nem hittek Klárának, de az asszony – állítása szerint Szűz Mária sugallta – jóslatai rendre beteljesedtek, ezért egyre többen hittek a forrás csodatévő erejében. Az első zarándoklaton, amelyen Klára vitte a búcsúskeresztet, háromszázan vettek részt. Az 1949-es Nagyboldogasszony-napon már háromezren voltak. A fallóskúti gyógyulásoknak híre ment az országban.

Elhelyezkedés

Mátraszentimre-Fallóskút település a Mátrában található, közigazgatási besorolását tekintve üdülőövezet. A Mátra fennsíkjától (Óvártól Ágasvárig) keletre a Galya-tetőig húzódó gerince, délre a Bagolyirtás-Tóthegyes vonulata és a nagyparlagpusztai medencerész között elterülő 700-800 méter magasra emelkedő területnek a közepén fekszik. Az itt élők szerint nevét valószínűleg az alatta lévő bővizű Vállós-kúttól kapta, az odatelepült szudétanémetek kiejtése révén lett Fallóskút.

A zarándokok özönlöttek Fallóskútra, ezt a hatóság azonban rossz szemmel nézte. Az akkori egri érsek 1947-es pásztorlevelében azt írta: „a Hasznos község közelében talált forrás csodái a mesék világába tartoznak”. A papoknak megtiltotta, hogy zarándoklatokat vezessenek oda. Ennek ellenére egyre többen jöttek, sokan több száz kilométer távolságból, sőt külföldről is. 1948 őszén a hasznosiak összefogásából megépült a kápolna.

Elektrosokkal a hit ellen

Klára asszonyt – elmeállapotára hivatkozva – 1949-ben a gyöngyösi kórház elmeosztályára vitték megfigyelésre. A bíróság úgy ítélte, felelősségre kell vonni az asszonyt, ha továbbra is reakciós eszméket hirdet. A pszichiáterek nem jutottak egyezségre a diagnózist illetően. Volt, aki azt állította, Klára ön- és közveszélyes skizofréniás. Paranoiás, állapította meg egy másik orvos. Pszichopata, mondta egy harmadik. 1949-ben a gyöngyösi kórházban szülte meg harmadik gyermekét. A szülés után hazaengedték, 1952-ben azonban újra „beutalták” a gyöngyösi kórházba, hasadásos elmezavar diagnózissal, majd a gyulai közkórház elmeosztályára szállították, ahol brutálisan bántak vele.

">Közzétette: Hasznos – Fallóskút – " target="_blank" rel="noopener noreferrer">2019. február 18., hétfő

„Mikor megkérdezték tőlem, Isten van-e, és én azt feleltem, hogy igen van, akkor mindig áram alá vittek. Ez így volt három hónapig majdnem minden nap.” – olvasható az asszony naplójában. Gyuláról Pestre szállították a Lipótmezőre. 1949 és 1954 között négyszer részesült pszichiátriai kezelésben, de még elektrosokkal sem tudták rávenni, hogy tagadja meg „rendszerellenes” látomásait. 1954-ben pedig végleg hazaengedték. A kórházban közölték vele, mindez azért volt, mert fellendítette a vallást. 1972-ben és 1976-ban Rómába utazott, hogy a Szentatya jóváhagyását kieszközölje a jelenésekre. Küzdelmekkel, megaláztatásokkal, szenvedéssel teli élet után 1985. december 9-én halt meg. Klára asszonyt –, aki élete végéig harcolt Fallóskútért – a hasznosi temetőben temették el.

Mint megtudtuk: Fallóskút sajátossága, hogy 2011-ig (haláláig) itt élt Magyarország egyetlen főállású remetéje, Szél Sándor Paszkál, aki szívesen mesélt a zarándokoknak, kirándulóknak a zarándokhely történetéről. Közvetlenül a kápolna előtt található a kút, amelynek vízéért az ország legtávolabbi pontjairól, sőt a határokon túlról is nap, mint nap érkeznek zarándokok.

A zarándokhelyet érinti a Mária út, a környékbeli településekről jelzett turistaúton is el lehet jutni.