A tavaszi fagyok pluszköltséget jelentettek a zöldségkertészeknek Hevesben

Élénken zöldellnek a kiültetésre váró fűszer- és almapaprika-palánták Feldebrőn, Kovács Dávid őstermelő fóliasátrában. Mint elmondta, sokat kellett fűteni tavasszal, hogy ilyen szépek legyenek. A nem egyszer mínusz öt-hat fokos fagyok idején a dupla fólia mellett gázzsámollyal, fatüzelésű kályhával védte növényeit. A nagy gázpalackot – annak közel tizenegyezer forint darabja – kétnaponta cserélnie kellett, és sok fa is elfogyott.

Márciusban pedig egy héttel később vetette ugyan a magokat, mert szerette volna, ha a kelés ideje nem esik egybe a szokott áprilisi fagyokkal. – Ez a gazdák sorsa – tárja szét a karját.

Megtudom, a tálcában nevelt növénykék egyesével fejlődnek, azokkal több a munka, de nem sínylik meg annyira a kiültetést, mint az úgynevezett tépett palánták, melyeket földtáblába, magszórással szokás vetni. Utóbbinál kisebb a ráfordítási költség, négyzetméterenként sokkal több egyed fejlődik, de sérülékenyebbek. Fontos a rendszeres növényvédelem a rovarok, gombák ellen, és persze, nélkülözhetetlen a víz- és tápanyag-utánpótlás is.

– Nagyobb területen hat éve termesztek paprikát – részletezte Kovács Dávid. – A palánták jelentős részét magam ültetem ki a határba két hektáron. Az értékesítés megoldott, kialakult a házhoz jövő vevőkör, és már három termelői piacon is árusítunk. Az almapaprikát elviszik a savanyítóba, el is jönnek érte. A fűszerpaprika feldolgozása is másutt történik. Idén csak a palántamennyiségünk költsége önmagában egymillió forint körüli összeget tesz ki – közölte az őstermelő.

Heves-Alatkán Steczina Zsolt vállalkozó és felesége, Steczináné Mérten Mónika őstermelő ottjártunk idején már túl volt az aznap reggeli betakarításon. A hat fóliasátorból kettőben összesen ezer bokor kovászolni, illetve salátának való uborka terem, egy harmadikban ötezer tő kígyóuborka fordult termőre a kö­zelmúltban. Igaz, a hideg miatt mindez két hét késéssel történt, hiszen volt olyan reggel, amikor mínusz kilenc fokot mértek. A házaspár elmondta, azokat az éjjeleket a növények között töltötték fűtéssel.

– A munka mindig sok, de időszakosan hullámzó a mennyisége – magyarázta Steczina Zsolt. A több ezer vezetőszálat például létrán állva, egyesével lehet a fóliasátorhoz rögzíteni. – A növények felső hajtásait rendre a szálak köré kell tekerni, hogy tartsák azokat. Így nem dőlnek oldalra az egyre növő szárak, optimálisan fejlődhetnek. Kocsolni is kell, ennek hiányában inkább bokrosodik a növény, de nem hoz szép termést. Az itt is megjelenő gyomokat kézzel szedjük ki, én nem vagyok híve a fölösleges vegyszerezésnek. A három új sátorban hatezer tő paradicsom nő, azokkal sem kevesebb a munka, de meghálálják a figyelmet, egészen az első fagyokig folyamatosan teremnek – sorolta a gazda.

A termés egy részét maga a házaspár értékesíti a hevesi piacon. Vannak évek óta visszajáró kereskedők, mellettük egy nagy tételben felvásárló feldolgozó révén biztosak lehetnek abban, hogy semmi sem marad a nyakukon. Iskolai konyhára is szállítanak, ahol kedvelik a keveset permetezett zöldségféléiket, erről számoltak be.

A sok munka mellett is elégedettek

Kovács Dávid arról is beszélt, hogy a palántanevelés és a zöldségkertészet mellett alig akad szabadidő. Ezzel együtt szeret foglalkozni e területtel, hiszen a mezőgazdaságban nőtt fel.

Állattenyésztő mérnöki végzettségét díszgalambok tenyésztése során kamatoztatja. Azt vallja, hogy egy panellakásban el sem tudná képzelni az életét. Steczináné Mérten Mónika szerint a legfontosabb dolgokra azért sikerül időt szakítani a sok-sok teendő mellett is. Ez az ő családjukban a kézilabda, hiszen fiaik apjuk nyomdokába lépve sportolnak. A meccsre járásnál ritkábban jön össze a baráti körrel egy kiadós, éjszakába nyúló beszélgetés.

A frissen megtermett uborkát és paradicsomot ugyanis minden reggel le kell szedni. Ezzel együtt elégedettek a munkájukkal és az életükkel.