Forró, trópusi éjszakák várnak Egerre – így nézne ki a pálmafás város

Alaposan meg fog ugrani hazánkban a száma azoknak az éjszakáknak, amelyeken a hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá – derült ki a közelmúltban a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HUPCC) Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciáján, ahol érdekességképp az is elhangzott, hogy például Budapest legsűrűbben beépített részein a trópusi éjszakák éves száma a 60-at is meghaladhatja a 21. század végéhez közeledve. Egyébként ezeken a területeken nyáron már most is több mint 5 fokkal melegebb van, mint a városkörnyéki területeken.

Mint megtudtuk: a klímaváltozással és a felmelegedéssel kapcsolatos kutatások többnyire a globális és regionális szintre fókuszálnak, azonban a városok átlaghőmérsékletében ezekhez, illetve a külterületekhez képest jelentős többlet figyelhető meg már napjainkban is. A beépített felszín és az emberi tevékenység együttes hatására kialakuló jellegzetes helyi klíma, vagyis a városi hősziget jelenség miatt a globális és regionális klímaváltozás vizsgálata nem ad megfelelően pontos eredményt az egyre nagyobb arányban városokban élő társadalom várható életkörülményeit illetően.

Erre tekintettel 26, a Kárpát-medencében található, különböző nagyságú és földrajzi adottságú magyar városra vonatkozóan úgynevezett városklíma-kutatás készült. A kutatás a városok hőterhelése mértékének elmúlt évtizedekbeli és várható növekedését vizsgálta meg, főbb eredményeit pedig A klímaváltozás várható hatása Kárpát-medencei városokban című " target="_blank" rel="noopener noreferrer">előadásában ismertette Skarbit Nóra, a Szegedi Tudományegyetem kutatója.

A jelenség a modellek szerint minden vizsgált városban éreztetni fogja a hatását. A legnagyobb méretű és beépítettségű magyar város esetében látott bő 2-4 szeres növekedésnél a modellek szerint jóval jelentősebb, 3,5-8-szoros emelkedés valószínűsíthető Pécsett a trópusi éjszakák számában, ami 6-ról 21-re, illetve akár 48-ra is nőhet. Ennél is drámaibb lehet Miskolc esetében a változás, ahol a referenciaidőszak évi 3-as átlagáról 14-35-re nőhet a szám – vagyis akár több mint tízszeresére.

A forró éjszakák leginkább Nagybecskereket (26-56 trópusi éjszaka), Budapestet (29-54), Siófokot (22-54), valamint Újvidéket (26-53) fogják sújtani, de Pécs (21-48), Kecskemét és Szeged (22-47) mellett Debrecen (21-46), Baja (18-46) és Békéscsaba (18-43) sem jár sokkal jobban. Ezekben a városokban már 1981 és 2010 között is a legtöbb ilyen éjszakát regisztrálták. A múltbeli adatok alapján a leghűvösebb klímájú magyarországi városok közé tartozó Eger és Salgótarján esetében 1981 és 2010 között nem csak a városban, de a környező vidéki területeken sem regisztráltak trópusi éjszakákat.

A 21. század utolsó évtizedeiben azonban Eger külterületein 2-10, belvárosában 5-19 extrém meleg éjszaka várható, míg Salgótarján esetében éves átlagban 2-11-re, illetve 4-17-re nőhet a trópusi éjjelek száma – derült ki Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója konferencián elhangzott előadásából.

A téma kapcsán elengedtük a fantáziánkat egy pillanatra és megnéztük, milyen képet mutatna Eger, ha trópusi éghajlatú város lenne.