A jó bor adott, de a turizmushoz több kell a hevesi borászok szerint

A borturizmus az idegenforgalom dinamikusan fejlődő részterülete, s megyénk tradicionális borvidékekkel rendelkezik, ami megfelelő kiindulópont. Ahol más programok is miatt nagyobb a vendégforgalom, ott könnyebb a borászok helyzete. A megyeszékhelyen működő Tóth Ferenc Pincészet számára Eger vonzereje jó alap a borturizmus működtetéséhez, de mint Tóth Katalin tulajdonos elmondta, a népes látogatósereg és a bor egymásra találásához ennél több kell.

– A borkóstolás mellett a vendégek minden iránt érdeklődnek, ami a szőlészettel és borászattal összefügg – magyarázta Tóth Katalin.

– Mi ezért a borkészítés teljes útjának bemutatására szervezünk programokat. A Sík-hegy dűlőben túrákat vezetünk. Körülnézhetnek az ültetvényünkben, ahová a résztvevők közül szüret idején is sokan visszatérnek alkalmi szőlőszedésre, vagy megtekinteni a feldolgozás folyamatát. A dűlő tetején álló nyárfa alatt piknikeket tartunk – mesélte.

– Külön esemény a superior borok bemutatója, és évente kétszer a bor- és csokoládékóstoló. Ezeken a csokoládéműhelyekkel közösen készített édességet párosítjuk a nedűkhöz. A kóstolások előtt mindig bemutatjuk a látogatóknak az ötágú pincerendszerünket is. Nagy népszerűségnek örvendenek a helyi borásztársadalom által közösen szervezett események, például az Egri Csillag Weekend vagy az Egri Bikavér Ünnep. Az összefogás jóvoltából hatalmas tömeget vonzanak ezek a fesztiválok – összegezte véleményét Tóth Katalin.

A Mátra borvidékén már nem ennyire rózsás a helyzet. A gyöngyössolymosi Lovász Pincészet tulajdonosa szerint a jó bor adott, de más, fontos tényezőkön bőven lenne javítani való.

– Óriási problémának látom a Mátraalján a közönségcsalogató látványpincészetek és a ráépülő gasztrokultúra hiányát – jelentette ki lapunknak Lovász Péter.

– Az emberek alapvetően élményre vágynak, olyasmire, amiről tudnak később is beszélni. Ezért a pince, de az egész borászat hangulata legalább annyira döntő, mint a kóstolt ital minősége. Nem utolsósorban társak is kellenek a borturizmus fejlődéséhez. Az ideérkezők nem pusztán egy ital, egy pince kedvéért zarándokolnak ide adott esetben az ország másik végéről vagy külföldről. Ezért a helyi borásztársadalom összefogására lenne szükség. Olyan közös programokra, mint például Egerben, de a Mátra környékén ezt még nem látom – mondta Lovász Péter.

Molnár Gábor, az abasári Molnár és Fiai Pincészet tulajdonosa szerint a szálláshelyek mennyisége és minősége alapvetően befolyásolja a lehetőségeiket.

– Aki borkóstolásra indul, lehetőleg helyben szeretne utána megszállni éjszakára. Nagy problémánk, hogy bár a Mátra az utóbbi időben népszerű turistacélponttá kezd válni, a tapasztalat az, hogy a környező településekre már nem jutnak el a látogatók. Abasáron például 2012 óta tartjuk a szőlőrügy fakadás ünnepét, de belépő, kupon, sőt ingyenes busz biztosításával sem jöttek tömegek a mátrai szállodákból. Ezért helyben kellene megoldani a szálláslehetőségeket, de ennek nyilván komoly költségei lennének – vélekedett.

A fogyasztó és a borász is jól járhat

Az általunk kérdezett borászoktól azt is megtudtuk, hogy a turizmus fejlődését több tényező is segíti. Növekszik a kisebb pincészetekhez kötődő, kézműves jellegű minőségi ital fogyasztásának igénye és a borkészítés ismeretének társasági divatja. Ez pozitívan hat az idegenforgalom egészére, mivel más turisztikai tevékenységgel könnyen összeköthető. Megismerhetik a vendégek általa a tradicionális falusi életet, az adott térség gasztronómiai hagyományait.

A borászati ágazat résztvevői számára értékesítési lehetőség is ez, hiszen sokan a termelésük jelentős részét így adják el. Kiiktatható a lánckereskedelem, amelynek árfelhajtó hatása van. A fogyasztók így termelői áron juthatnak minőségi italokhoz, és a különböző fizetőképességű és igényű vendégek is megtalálják a számításukat.