Brutális ár: akár háromezer forintba is kerülhet majd egy kiló cseresznye

A cseresznyeszezon hazánkban, a legtöbb gyümölcs- és zöldségfélékéhez hasonlóan kéthetes csúszásban van, adta hírül a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb). Kelemen Péter, a terméktanács alelnöke arról nyilatkozott, hogy idén a hűvös és csapadékos tavasz miatt feleannyi cseresznye terem, mint a sokéves átlag. Szerinte magas áron kezdik majd árulni, akár 2500–3000 forintot is kérhetnek kilójáért. Az alelnök ugyanakkor úgy véli, hogy a szezon második felében a harmadával olcsóbb lehet.

A brutális árért a lánc­kereskedelem a felelős

A káli Szűcs Imre kertészmérnök, a Zöldség-Gyümölcs Farm Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a cseresznyésében nyolcvanszázalékos kárt okoztak az áprilisi fagyok. Arról is beszélt, hogy a különböző fajták érésében másfél, két hét eltérés van, de ezek mind nagyjából egy időben virágzanak. A májusinak mondott korai cseresznye inkább a házi kertekben akad. Behozatal hazánkba alapvetően ebből a hamar érő fajtából van, de nem számottevő a mennyiség, s amikor az ízben, küllemben szebb hazai érni kezd, teljesen ellátja a magyar piacot.

Országunkon belül is jóval korábban érik a Kecskeméttől délre eső területeken a gyümölcs, mint északabbra. Ez is a behozatalt csökkenti. Inkább az export a jellemző a nálunk északra lévő országokba. A kivitelnek és behozatalnak nincs jelentős árbefolyásoló hatása. A kertészmérnök szerint a cseresznye egyre brutálisabb áráért egyre inkább a lánckereskedelem a felelős, de igaz ez minden zöldség és gyümölcs esetén.

– Tavaly hét-nyolcszáz forintot adtak a felvásárlók a cseresznye kilójáért – emlékezett vissza Szűcs Imre. – A tavaszi időjárás idén sem volt kedvezőbb, így szélsőséges esetben el tudom képzelni a háromezer forintos piaci árat. Azt azonban hozzá kell tennem, hogy ez már olyan magas ár, ami gyakorlatilag luxuscikké teszi a cseresznyét. Ilyen áron még a budapesti vásárcsarnokban is csak az extra minőségű termékre van kereslet. A legfőbb baj az, hogy mire a gyümölcs a vevő elé kerül, több kereskedő kezén megy át, és mind ráteszi az árra a maga hasznát. Ugyanakkor sok kiskertben a seregély eszi meg a termést, vagy egyszerűen ott rohad meg a fán. Az ilyen szélsőségeket a direkt értékesítés népszerűbbé válásával lehetne elkerülni. Ha a fogyasztó közvetlenül a termelőtől venné a gyümölcsöt, a kereskedelmi ár töredékéért jutna hozzá – hangsúlyozta a káli gazda.

Az idén jó átlagos termés ígérkezik

Gedei Zoltán vámosgyörki őstermelőnél meglepetés fogadott. A fáin nagy számban zöldelltek a még éretlen cseresznyeszemek. Mint mondta, tavaly a fagy tönkretette nála is a termést, de idén jó átlagos hozam ígérkezik.

– Az áprilisi fagyhullámnak felemás hatása volt nálam – jelentette ki Gedei Zoltán. – Sok barackfámon kétméteres magasságig nincsenek szemek, fölötte jócskán lesz kajszi. A cseresznyém megúszta a mínuszokat, gyakran néhány tizedfok dönti el a termés sorsát. Egyik gyümölcsfajtából sincs akkora tételem, hogy ne tudnám magam értékesíteni közvetlenül a vevőknek.

Az időjárás mindig is közbeszólhat

Hunyadi István, a Fruitveb ügyvezető igazgatója szerint a tavaszi fagyok csökkentették a kínálatot. Emiatt egyfajta hiányhelyzet, vagy ahhoz hasonló állapot lesz a hazai piacon. Ráadásul az időjárás sem kedvez, hiszen nincs egyszerre nagy tömegben érő áru, ami lejjebb nyomná az árakat. A jósolt magas árszint az időjárás függvényében változhat, a cseresznye ugyanis olyan gyümölcs, ami hajlamos a repedésre. Ezt a nagy mennyiségű csapadék okozza.

A korai fajtáknál már észlelik ezt a problémát, ilyen gyümölcsért pedig kevesebbet ad a kereskedő. A szakember is hangsúlyozta, hogy a magas fogyasztói árral nem a termelő jár elsősorban jól. A kereskedelem minden egyes szintjén tovább drágul a termék. A termelői ár általában legfeljebb harmada, jó esetben fele annak, amit az üzletben a vevő kifizet.