Megkérdeztük: így vélekednek a Heves megyei közéleti személyiségek a magyar-ír meccsen történtekről

Oroján Sándor, a Fidesz-KDNP egri frakcióvezetője portálunknak arról beszélt, hogy egyetért a magyar csapat tagjaival, akik nem kívántak politikai akció részévé válni, a rasszista szurkolókat viszont határozottan elítéli:

- Úgy látom, hogy ez a mozgalom nem a rasszizmusról, sokkal inkább más politikai ideológiákról szól. Nagyon szomorúnak tartom, hogy a sportot megpróbálják eszközként használni a benne érdekelt felek. Lánykérésen kívül magyar ember alapból csak a jó Isten és a hazája előtt térdel, más előtt nem. Teljes mértékben egyetértek a magyar csapat tagjaival, akik nem kívántak egy ilyen politikai akció részévé válni – fogalmazott, hozzátéve, hogy azokkal a szurkolókkal viszont nem tud egyetérteni, akik kifütyülték az ír csapat himnuszát.

- Leszögezném, hogy a rasszizmust mindig, minden formában elítélem, és ennek akkor is hangot adtam, amikor a magyar parlamentben a rasszizmus ideológiáját a Jobbik többször is magának vallotta és képviselte. Azt gondolom, hogy a Black Lives Matter-mozgalom nagyon sok rendbontásért és erőszakért felel, ráadásul nyilvánvaló, hogy a társadalom megosztására törekszenek. A sportolókat ürügyként használják arra, hogy egy baloldali ideológiát terjesszenek, amivel nem tudok egyetérteni. A rasszizmus elleni küzdelemmel viszont természetesen azonosulok – részletezte Oroján Sándor.

Az írek reakciójáról a politikus azt mondta:

- A véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillet. De pont ezek a szélsőséges politikai magatartások mutatják, hogy a térdelés valójában nem egy rasszizmusellenes, természetes gesztus, hanem teljesen másról szól.

Mirkóczki Ádám egri polgármester úgy fogalmazott: egy labdarúgónak a közönség szórakoztatása a feladata, s nem az, hogy ilyen formában bármiért is vezekeljen:

- Egyetértek azzal, hogy nem térdelt le a válogatott, szerintem ugyanis az egész Black Lives Matter-mozgalom amolyan nagypolitikai kampánnyá vált. Legjobb tudomásom szerint korábban is voltak hasonló, egészen őrületes kezdeményezések sporteseményeken, és úgy vélem, hogy a térdelés is ebbe a kategóriába tartozik. Nem gondolnám, hogy a magyar válogatott játékosainak, stábtagjainak bármiért is vezekelniük kellene. Egy labdarúgónak az a dolga, hogy futballozzon és szórakoztassa a közönséget – mutatott rá.

Berecz Mátyás képviselő elítélte a rasszizmus minden formáját, viszont úgy vélte, hogy az írek gesztusa tiszteletteljes volt:

- Egy jelképes gesztusról van szó, amivel abszolút egyet tudok érteni. Azt gondolom, hogy a rasszizmus minden formája elítélendő, teljesen mindegy, hogy bármelyik népcsoport milyen indíttatásból követi el – fogalmazott.

- Úgy vélem, hogy a térdelés egy tiszteletre méltó cselekedett volt, és szerintem szerencsésebb lett volna, ha a magyar válogatott is követi ezt a gesztust. S még szerencsésebb lett volna, ha a nézők nem kezdenek el fütyülni a lelátón, mert ezzel nagyon rossz képet alakítottak ki az országról – tette hozzá.

Szombati Lajos, a Hatvani Kézilabda és Szabadidő Sportegyesület alelnöke, korábbi MSZP-s önkormányzati képviselő így fogalmazott:

- A nemzetközi szövetség hozott egy szabályt, döntsék el az egyes országok szövetségei, hogyan alkalmazzák ezt. Úgy gondolom, a gesztusok helyett tettekre volna szükség.

A háromszoros olimpiai bajnok pólólegenda, Szécsi Zoltán is elmondta véleményét a történtekről:

- Az egész mozgalom egy borzasztóan szomorú esemény után indult el, és sajnos már most 79-féle politikai színezetet kapott. Ettől függetlenül nyilván bárki gondolhatja úgy, hogy térdelve tiszteleg a mozgalom előtt, hiszen ez egy egyéni döntés, erre kényszeríteni azonban egy csapatot szerintem etikátlan lenne. Az olimpiai kartában is világosan benne van a teljes politika-mentesség, és aki az ötkarikás játékokra készül, az aláírja ezt a kartát. Nyilvánvaló, hogy a téma megosztja az embereket, s nagyon sajnálom, hogy behozták a sportba, amelynek a célja az lenne, hogy egyesítse az embereket – mondta.

Portálunk továbbá még megkereste Mirkóczki Zitát, az egri MSZP országgyűlési képviselőjelöltjét, valamint Faragó Tamás és Kévés Tamás gyöngyösi jobbikos képviselőket, ők azonban nem nyilatkoztak a témában.

Black Lives Matter-mozgalom

A mozgalom 2013-ban jött létre, és a korábbi fekete polgárjogi mozgalmakkal, még a militáns Fekete Párducokkal ellentétben is történelmi gyökerek nélkül. A szervezet alapüzenete az, hogy mindenki megérdemli a jogszerű rendőri eljárást még akkor is, ha egyes bűncselekmények esetén kimutatható egyértelmű érintettsége. A Black Lives Matter akkor kezdődött, amikor felmentették azt a floridai rendőrt, aki lelőtt egy fegyvertelen fekete férfit. Ekkor vált sajtóüggyé az, hogy az Amerikai Egyesült Államokban sokkal több fekete fiatalt ér rendőri brutalitás, mint fehéret. A mozgalom ugyanakkor rengeteg kritikát is kap világszerte, számos ellenzője akad. Főleg az elmúlt néhány hónapban több erőszakos fellépésért is a szervezet volt felelőssé tehető, emiatt meglehetősen kétes a megítélése az emberek között.