Iskolaőrség

2021.07.05. 07:10

A Heves megyei intézményvezetők és a fenntartók is örülnek az iskolaőröknek

Tavaly augusztus 1-jével országosan kialakították az iskolaőrség intézményét. A gyöngyöspatai iskola helyzete világított rá arra, hogy a tanintézményeken belül szükség lehet rá. Megyénkben közel harminc helyen éltek a lehetőséggel, s a tapasztalataik pozitívak.

Szabadi Martina Laura

Horváth László miniszterelnöki megbízott, országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés múlt év júliusában elfogadta az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló jogszabályt, s ezzel az iskolaőrség bevezetését. Akkor erről a honatya a Hírlapnak azt mondta, hogy ezzel megtört a hallgatás az iskolákban jelen lévő problémákról.

A most lezárult tanévet tekintve közölte, hogy a mérleg nyelve pozitív irányba billent.

– Az iskolaőröket az oktatási intézmények jól fogadták, s mint a számok is mutatják, nagy szükség van rájuk. Szinte kivétel nélkül pozitív visszajelzések érkeztek a tevékenységükről. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy további iskolák is csatlakoznának a programhoz, hiszen látják, beváltotta a hozzá fűzött reményeket – tájékoztatta lapunkat Horváth László. Kifejtette, hogy nőtt mind a pedagógusok, mind a diákok biztonságérzete.

Országosan 519 iskolaőr dolgozott a gyermekek és tanárok biztonságáért, és ők 331 alkalommal intézkedtek.

Ebből 86 esetben garázdaság, testi sértés és vagyon elleni bűncselekmények, szabálysértések miatt.

– Az iskolaőrök gyorsan és problémamentesen illeszkedtek be az intézményi közösségekbe. Fontos, hogy szinte sehol nem kellett kényszerítő eszközt alkalmazniuk. Tehát a visszatartó erő működik. A járvány idején bekapcsolódtak a pluszfeladatok végrehajtásába, segítve az intézmények dolgozóit. Több iskolában ellenőrizték a maszk használatát, azt, hogy fertőtlenítenek-e, betartják-e a járványvédelmi szabályokat. A szülők is örömmel fogadták jelenlétüket. Sőt, több helyről jött javaslat arra, hogy az iskolaőr tartson bűnmegelőzési előadásokat az osztályfőnökkel ­együttműködve – részletezte. Kérdésünkre tudatta, hogy a hírhedté vált gyöngyöspatai iskolából sem érkezett erőszakos megnyilvánulásról hír, mióta iskolaőr dolgozik az intézményben.

2Sirokban is iskolaőr dolgozik a tanintézményben, s mint másutt, itt sem kellett fellépnie
Fotó: Archív fotó: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap

– Semmiféle szóbeli vagy tettleges erőszakot nem akarunk megtűrni az iskolákban – tette hozzá. – Több tanár is használta az iskolaőr hívására szolgáló applikációt, de ennél többre egy esetben sem volt szükség. A program folytatódik, a több mint húsz intézményen túl továbbiak jelezték csatlakozási szándékukat. Ez jó, hiszen ahol erőszak van, ott sem tanulni, sem tanítani nem lehet. Márpedig a tanárok tanítani szeretnének, a szülők pedig azt, hogy gyermekeik biztonságban tanuljanak és kibontakoztassák képességeiket.

– Az iskolaőri intézkedések közül az iskolaőrség bevezetése óta Heves megyében idáig testi kényszer, kényszerítő eszközök alkalmazására nem volt szükség sem a tanulókkal, sem felnőttekkel szemben – informálta lapunkat Kocsis Irén Mária r. alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési alosztályának a vezetője. – Az iskolaőrök ezidáig csak a felszólítás intézkedést alkalmazták a „jogsértő” gyermekekkel szemben.

Mindössze három középfokú oktatási intézményben van iskolaőri szolgálat, az összes többi általános iskola, ahol a tanulók többsége tizennégy éven aluli.

A gyerekek összeverekedtek, veszekedtek, szaladgáltak, kiabáltak a folyosón. Elég volt mindennek, illetve az önmagukat veszélyeztető cselekedeteknek az abbahagyására felszólítani őket.

Az alezredes szólt arról is, hogy az iskolaőrök tevékenységéről pozitív visszajelzést adtak mind az intézményvezetők, mind a fenntartók is.

– Az iskolaőrség létrehozása beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A tanke­rületek vezetőinek felmérése szerint további tizenkét intézmény jelezte Heves megyében az igényét, hogy csatlakoznának az iskolaőri programhoz. A szülők és a tanulók is elfogadták az iskolaőröket és igénylik jelenlétüket, ami erősíti a szubjektív biztonságérzetüket – közölte Kocsis Irén Mária.

Furcsa az Európai Bizottság érvelése a képviselő szerint

Felszólító levelet küldött az Európai Bizottság Magyarországnak a tavaly nyáron elfogadott törvény miatt, amit sokan lex Gyöngyöspataként emlegetnek. Aszerint a jogellenes oktatási hátrányt csak oktatással lehet orvosolni. Horváth László kérdésünkre elmondta, az érvelés nem éppen kristálytiszta.

– A törvénymódosítást nagy többséggel – nem kevés baloldali szavazattal – fogadta el az országgyűlés. Egyetemlegesen vonatkozik minden tanulóra. Ezért furcsa, hogy az Európai Bizottság szerint mégis a cigány tanulókat érinti hátrányosan. Holott a törvényben egy szó nem esik róluk. Továbbra is azt tartjuk helyesnek, hogy ha valakit az oktatásban ért jogellenesen hátrány, akkor oktatással kapjon kártérítést.

Ezzel elkerülhetjük, hogy olyan iskolai perek induljanak, amelyeket külföldről szponzorált szervezetek gerjesztenek és mögöttük valójában csak pénzszerzés áll, s ezekbe családokat a könnyű pénz reményével csábítanak be. Sajnos, Gyöngyöspata ügye jól bizonyítja álláspontunk helyességét, hiszen a kifizetett százmillió forintból a per nyertesei nem költöttek oktatásra.

A tárgyaláson még erre hivatkoztak, de a könnyen szerzett pénzt nem az életminőségük javítására fordítják. Az álláspontunkból nem engedünk, akkor sem, ha a bizottság – nyilvánvaló politikai okokból – kötelezettségszegési eljárást indít – közölte Horváth László.

Ezek is érdekelhetik