Új kaptárkövekkel bővülhet a kataszter

Nemrégiben fejeződött be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) kaptárkő-megóvási projektje. A Bükkalján 38 kaptárkő, illetve több fülkés kúpból álló kaptárkőcsoport ismert.

Legtöbbjük környezetében megjelent az erőszakosan terjeszkedő akác, ami a repedésekbe behatoló gyökérzetével a sziklákat megrepeszti, pusztítja. A BNPI az európai uniós támogatásból, 180 millió forintból megvalósult projektjében 21 helyszínen végzett el különböző munkákat a kaptárkövek és ezek bemutatása érdekében Borsodban és Hevesben.

Kiemelt helyszín volt a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület, ahol az ország legnagyobb és legszebb kaptárkőcsoportja található, itt a tanulmányozást, bejárást lehetővé tévő infrastruktúrát is kiépítettek. Elkészült a terület Natura 2000 bemutatási terve, de túravezetői tanfolyamot is tartottak.

A projektzáró eseményen Baráz Csaba, a BNPI oktatási referense beszámolt arról, hogy a közelmúltban új kaptárköveket fedeztek föl Noszvaj határában. Szerinte már sok fülkés, jelentős, nagy kaptárkő jellegű sziklavonulatot nem fogunk találni, de nem csak olyan kaptárkövek léteznek, mint a szomolyai királyszéke, amely a maga 48 fülkéjével az egyik legnagyobb. Az eddig ismert nyolcvannál több fülkés szikla között kisebbek is találhatók, például két-három méteres sziklatömböcskék egy-két fülkével. Ilyenek a Bükkalján még megbújhatnak a sűrű erdőben, a vízmosásokban. Ilyenekre bukkant rá Bíró Péter régész terepi kutatás közben Noszvaj határában, nem messze a Pipis-hegyi, korábban felfedezett kaptárkő lelőhelytől.

Baráz Csaba ismertetője szerint két különálló szikláról van szó, az egyiken kettő, a másikon egy fülke van. A felmérésük megtörtént, fotók készültek róluk, fölvették a GPS-koordinátáikat, s be fognak kerülni a kaptárkő kataszterbe.

A kaptárkövek védettek, de nem automatikusan kapnak védelmet, hiszen a természeti védelem kategóriában kezelési tervnek is kell társulniuk hozzá. Jogszabályban, miniszteri rendeletben kell kihirdetni a védettségüket. Tehát amennyiben újabb alakzat bukkan elő, azt külön eljárással védetté kell nyilvánítani.

A kaptárkövek régészeti lelőhelynek is számítanak, hiszen emberi tevékenység nyomán, antropogén hatásra jöttek létre. Emberi hagyaték lehet körülöttük, kerülnek elő a környezetükből kerámiák, egyéb leletek az ásatások során, ilyenekre is volt példa a Bükkalján, bár főleg a felszínen gyűjtenek adatokat, cserepeket a szakemberek. Kulturális örökségnél elég a térinformatikai adatbázisba bekerülniük a felfedezett fülkés szikláknak, már az is egyfajta védettséget jelent.

Komolyabb régészeti feltárások egyébként voltak már Szomolyán még az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején, a most befejeződött projektben ezt megismételték és kiterjesztették. A környékről az őskor különböző korszakaiból, a bronzkorból, kora vaskortól a középkorig és a máig minden korszakból kerültek elő leletek, folyamatos az emberi jelenlét. Azt azonban ma sem tudni biztosan, igazán mit csináltak itt az emberek. Kultikus szertartásban, pásztorkodásban, méhészetben tettek szolgálatot nekik a kaptárkövek, de azt sem tudjuk, mikor, kik és miért faragták a köveket.

Egér és csiga élőhelyét is védenék

Az eseményen Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára méltatta a kaptárköveket, amelyek közül 2014-ig 12 volt védett, majd később 44 kapott egyedi védelmet. Sorsukat a Kaptárkő Egyesület is szívén viseli. Megszabadították őket a takaró növényzettől, megteremtették a látogathatóság feltételeit, digitalizálták a jelenlegi állapotukat, a 3D-s modellekkel még többet megtudhatunk a képződményekről, a későbbi mérések nyomán nyomon lehet követni változásaikat.

Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója arról számolt be, továbbra is dolgoznak a Bükkvidék Geopark projekten, illetve előkészítés alatt áll egy másfél milliárd forintos, a mezőséget is érintő, vizes élőhelyes pályázat. Ebben a térségben él ugyanis két egyedülálló faj, a magyar szöcskeegér, illetve a kácsi patakcsiga.