A Balatonba idén 13 ember, a Tisza-tóba senki se fulladt bele

Az egész országot megrendítette a Balatonba fulladt testvérpár halálhíre. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság az eset után tájékoztatást tett közzé, amelyből kiderült, hogy hazánk legnagyobb tavába tizenhárman fulladtak bele az idén, s a vízirendőrök 220 embert mentettek ki. Tavaly egész évben nyolc ember vesztette életét a Balaton vizében.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, hogy megyénkben nem jellemzőek az ilyen esetek, hiszen a legtöbb tóban nálunk tilos a fürdőzés, és ezt a szabályt a lakosság be is tartja.

A Tisza-tó több települése és strandja szűkebb hazánkban található, Poroszló, Sarud, Tiszanána-Dinnyéshát és Kisköre. A víz felszínén azonban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság az illetékes hatóság. Érdeklődésünkre elmondták, hogy az utóbbi években nem történt haláleset a tározótavon. A rendőrség pedig mindent megtesz, hogy ez még sokáig így is maradjon.

A tragédiák elkerühetőek lennének

Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense lapunknak elmondta, a nyílt- vagy szabadvízi fürdőzés lényegesen több veszélyt rejt magában, mint a zárt, ellenőrzött körülmények között működtetett strandokon eltöltött szabadidő. Az értelmetlen tragédiák, balesetek elkerülése érdekében jó tanácsokat is ad a nyílt vizek szerelmeseinek. A gyengén úszók maradjanak a sekély vízben, kerüljék a hirtelen vízbe ugrást, először szokjanak hozzá a levegő hőmérsékleténél hidegebb vízhez. Akik nem tudnak úszni, de a jól úszóknak is célszerű a mentőmellény, a mentőgallér használata. Szív- és érrendszeri, légző- és mozgásszervi betegségben szenvedők egyedül soha ne fürödjenek. Alkoholfogyasztást, étkezést követően senki ne menjen azonnal a vízbe, meg kell várni, míg az alkohol hatása elmúlik.

Bálint F. Levente sajtóreferens kifejtette, hogy rendszeresen tartanak bűn- és baleset-megelőzési előadásokat a gyerekeknek és a felnőtteknek. Azokon preventív tartalmú kisfilmekkel, illetve beszélgetésekkel hívják fel a figyelmet a vizek veszélyeire, külön hangsúlyt fektetve a szabad vizekben történő fürdőzésre.

– Ha az intézkedő rendőr olyan emberrel találkozik, aki tiltott helyen fürdőzik, amellyel balesetveszélyes helyzetet teremt, akkor figyelmezteti, s a helyszínről biztonságos helyre szállítja a fürdőzőt. A Tisza-tavon nagy számban fordulnak elő kikötők, úszóműállások, igen erős a csónakok, vízisport-eszközök, a kisgéphajók forgalma, ezért kollégáink különösen nagy figyelmet fordítanak a fürdőzés szabályainak betartatására, a balesetveszélyes helyzetek megelőzésére – tájékoztatott Bálint F. Levente.

Szerencsére nem halt meg senki, de előfordul, hogy ki kell menteni valakit a vízből. Mint kiderült, ilyen helyzetek legtöbbször helyismeret hiánya miatt alakulnak ki, vagy egy vihar következtében ismeretlen területre téved valaki a vízi járművel, és nem tud a kikötőbe kijutni.

– Hatóságunk rendelkezik vízből mentéshez szükséges megfelelő eszközökkel. A bajbajutottak esetében az intézkedő állomány a vízimentő-szakszolgálattal közösen végrehajtja a szükséges mentést. A vízi polgárőrséggel vagy halőri szolgálattal közös feladatellátások során, későbbi balesetek elkerülése érdekében, felhívjuk a vízen közlekedők, a kikötőben tartózkodók, illetve a védtöltésen kerékpározó, autózó állampolgárok figyelmét, hogy a viharjelzést vegyék tekintetbe. A kikötőkben dolgozók sem indítják a vendégeiket, ha vihar közeleg – közölte a sajtóreferens. Hozzátette, a Tisza-tónál öt helyen működik viharjelző állomás, Poroszlón, Újlőrincfalván, Sarudon, Abádszalókon és a Nagykunsági öntöző főcsatorna kivezetőnyílásánál.

A rendszert a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága üzemelteti, amely minden esztendőben április 1-jétől október 31-ig közli a veszélyjelzést. A viharjelző szabály a világ minden részén ugyanaz. Alaphelyzetben nem világít a berendezés. Az első foknál 45-öt villan, közelgő vihar esetén pedig kilencvenet.