A nyáron is őrületbe kergetik a poloskák az embereket

Ősszel a már-már megszokott poloskák kergették őrületbe az embereket. Úgy látszik azonban, az elkövetkező nyarakon pedig a csipkéspoloskák ellen kell felvenni a harcot. Egerben pár éve jelentek meg ezek az apró élőlények, és megfigyeléseink szerint egyre többel találkozhatunk a városban. Sajnos a szakemberek nem kecsegtetnek túl sok jóval, ugyanis további „kellemetlenkedő” fajok megjelenésére számíthatunk hazánkban is.

– Az erkélyünk tele volt ezekkel a bogarakkal, lehet azért is gyülekeztek többen, mert zöld a házunk fala, de tényleg elviselhetetlen volt a helyzet. Nem tudtunk kiülni a teraszra anélkül, hogy ezekből rengeteg ránk ne repült volna. Mérgemben lefújtam őket csótány- és hangyaölő sprével, és azóta egyet se látok szerencsére – mesélt élményeiről a középkorú egri hölgy.

– Hazánkban két olyan, közeli rokon idegenhonos csipkéspoloskát ismerünk, melyek tömegesen jelennek meg az emberi környezetben – tudtuk meg Harmos Krisztiántól, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nógrádi Tájegység osztályvezetőjétől.

Elmondta, ezek egyike, az Észak-Amerikából behurcolt platán csipkéspoloska már 1964-ben feltűnt Európában, 1977-ben pedig hazánkban is. Néhány év alatt pedig országszerte ellepte a platánfákat. Miután más fákon nem él meg, a lakott területek, parkok, fasorok platánjainak tömeges károsítójaként van jelen évtizedek óta. Ahol az emberek jelentős számban érintkeznek velük, ott nagyon zavaró a jelenlétük, ráadásul bőrgyulladást is előidézhetnek. A közelmúltban megjelent a hozzá nagyon hasonló kinézetű, szintén észak-amerikai származású tölgy csipkéspoloska. Ezt Európa déli részén huszonegy éve, Magyarországon 2013-ban, Heves megyében öt esztendeje észlelték először. Rendkívül gyorsan teret nyert, napjainkra az egész országban jelen van mind a természetben, mind a lakott területeken. Terjedésében főleg a gépjárművek játszanak szerepet, így annak gyorsaságán nem csodálkozhatunk. Tápnövényei elsősorban a tölgyek, melyeken hihetetlen egyedszámban elszaporodhat, nyár közepére akár teljes lombelszáradást okozva. A poloskafaj tömeges megjelenése nem csak az embereket zavarja, hanem ennek hatására a tölgyfák egészségi állapota romlik, növekedésük csökken, a fafajhoz kötődő gazdag életközösség pedig elszegényedhet.

A hozzáértő szerint az elmúlt évtizedek azt mutatják, hogy a természetre gyakorolt negatív emberi hatások, a globális kereskedelem és turizmus növekvő intenzitása újabb inváziós fajok – a mikroorganizmusoktól a növényekig és állatokig – megjelenését okozzák bolygónk szinte minden pontján. – Azt, hogy hazánkban egészen biztosan várható újabb idegen „betolakodók” megjelenése, a környező országokból kimutatott fajok már jól jelzik. Köztük pedig nem csak a természeti rendszereket károsítókra, hanem komoly mező- és erdőgazdasági kártevőkre, kórokozókra és betegségterjesztőkre, valamint az életünket megzavaró, tömeges megjelenésű élőlényekre is számíthatunk – vázolta fel a jövőbeli, nem túl biztató kilátásokat a szakember.

Védekezni sem egyszerű ellenük

– A tölgy csipkéspoloska mára az egyik jelentős inváziós rovarfajjá vált Magyarországon. Ez a biológiai inváziók jellegzetességeit és veszélyeit is jól mutatja.

Sikeres térnyerésének egyik fő okát az állományaira jelentősebb hatást gyakorló természetes ellenségek hiányában kereshetjük. A klímaváltozással összefüggően az enyhe telek, meleg és aszályos nyarak is elősegíthették ezt. Visszaszorításukra – környezeti szempontból is megfelelő – eljárások még nem állnak rendelkezésre.

Rovarölő szerekkel elpusztíthatóak a poloskák, és ez városi fák esetén technikailag is kivitelezhető, de számolni kell ennek káros mellékhatásaival az emberi egészségre és az életközösségekre nézve – fogalmazott Harmos Krisztián.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock