Miért halt meg 9 ember az M7-esen? Az egri szakember válaszolt

Mint korábbi cikkünkben írtuk, megrázó, kilenc ember halálával végződő buszbaleset történt augusztus 15-én hajnalban Szabadbattyánnál, az M7-es autópályán. Egy egynapos horvátországi tengerparti utazásról hazafelé tartó busz szakította át a szalagkorlátot, majd a felüljáró pillérének csapódott.

Dr. Potsay Csaba egyéni vállalkozót kérdeztük a tragikus szabadbattyáni történet tanulságairól.

Az egri üzletember egyébként a személyszállításban is érdekelt: bel- és külföldi utakat is vállal a különböző utasbefogadó képességű gépjárműveivel, de külföldi utakra is elviszi a megrendelőket.

– Mindig az olcsóság vagy az annak hitt dolog okozza a problémát, s mindez végül nagyon drága lesz – fogalmazott a Hírlap kérdésére a vállalkozó. Szerinte a balesettel kapcsolatos hatósági vizsgálatok nagyon fontos része lesz kideríteni, hogy sértettek-e szabályt az utaztatók. Formailag lehet, hogy betartották a buszvezetők számára előírt kötelező pihenőidőt, de egyáltalán nem mindegy annak a minősége. Ezeken az egynapos túrákon ugyanis éjszakai vezetéssel indul a kirándulás.

– A jogszabály 11 órás pihenőt ír elő a buszvezető számára. Kérdés, tud-e vajon ténylegesen pihenni is a sofőr, mondjuk a 40 fokos hőségben a betonplaccos parkolóban várakozó buszon ülve. Túl ezen, az éjszakai műszak a bioritmust is összezavarja – tette hozzá.

Az egri vállalkozót megkérdeztük a durrdefekt-teóriáról is. A baleset után nem sokkal ugyanis az egyik utas azt nyilatkozta: egy nagy durranást hallott, ami durrdefektre utalhatott, és a jármű emiatt sodródhatott le az útról. A feltételezésnek Potsay Csaba szerint több körülmény is ellentmond. Egyebek között a jármű kiemelését követően készült fotókon jól látszik, hogy a jobb oldali abroncsok teljesen épek.

–Az olyan buszoknak, mint az is, amelyik balesetet szenvedett, a tartósan 100 kilométeres sebességhez szigorú előírásoknak kell megfelelnie. Ilyen előírás például, hogy ha a jármű bármelyik első kereke defektet kap, akkor csak úgy kaphat TEMPO 100 minősítést, ha az autóbusz a defekt ellenére egyenesen halad tovább – mondta a vállalkozó.

Szerinte a jármű műszaki állapota nem játszhatott szerepet. Évente kell ugyanis műszaki vizsgáztatni a buszokat, illetve féléves időközönként szigorú felülvizsgálaton esnek át a közforgalmú személyszállító járművek.

A szakember azt is megjegyezte: a 2017-es veronai balesetnél az államügyész 2018-ban hat embert – a magyar buszsofőrt és öt olasz mérnököt – vádolt meg közúti baleset okozásával. Ott tehát a vádhatóság szerint az autópálya védőrendszerének a kialakítása is hozzájárulhatott a tragikus karambol bekövetkezéséhez. Ez a szempont a mostani esetnél is szerepet játszhatott.

A drámai mentésről a Katasztrófavédelem közzétett egy videót a Facebook-oldalán, " target="_blank" rel="noopener noreferrer">IDE KATTINTVA lehet megnézni – írta a Ripost.